EMLÉKEZZÜNK SZENT ISTVÁN ÁLLAMALAPÍTÓ KIRÁLYUNKRA ÉS INTELMEIRE

Megemlékezés

A
Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az összetartozás jelképeként,

Szent István-napi megemlékezést tart.

PROGRAM: 

2010. augusztus 20. Péntek

HELYSZÍN: MOHOLI RÓM. KAT. TEMPLOM UDVARA, SZENT ISTVÁN SZOBOR

15,00-kor koszorúzást tartanak a moholi római katolikus templom udvarában felállított Szent István szobornál.
A koszorúzáson részt vesznek, a vendégek, az önkormányzat és a pártok képviselői, valamint, a polgárok

HELYSZÍN: ADA KÖZSÉG DÍSZTERME

16,00-kor Szent István tetteit méltatja Szauer Miklós tisztelendő atya

16,20-kor rövid ismertető az aug. 20-án hatályba lépő magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban, amely alapján a külhoni magyar emberek is magyar állampolgárságot kaphatnak anélkül, hogy a mai Magyarország területére kellene telepedniük.
Előadó: a magyarországi diplomáciai külképviselet munkatársa.

17,00-kor Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének beszéde
17,10-kor Csonka Áron, az adai KKT elnökének, a VMDK alelnökének beszéde
18,00-kor Az ünnepséget követően részt veszünk a Szent István-napi szentmisén az adai római katolikus templomban

Testvéri szeretettel várunk mindenkit!

Csalások a kisebbségi választói névjegyzék felállításában

„A kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása előtt, a választói névjegyzékek összeállítása során visszaélések történtek a személyi adatokkal”.
Rodoljub Šabić (a képen) köztársasági adatvédelmi biztos. Elmondta, hogy szinte nincs olyan község Szerbiában, ahol ne került volna sor ilyen jellegű visszaélésre, ami a törvény értelmében bűncselekménynek számít.
Egy újbelgrádi feljelentés nyomán az adatvédelmi biztos munkatársai csak ebben a fővárosi választási körzetben 40 olyan személy nevére bukkantak, akik saját tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek fel a névjegyzékre, ezért Rodoljub Šabić ismeretlen személyek ellen megtette az első bűnvádi feljelentést, amit hamarosan tíz újabb feljelentés követ majd. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy „Szerbiában szinte egyetlen olyan község sincs, ahol ne történt volna visszaélés a kisebbségi önkormányzati választások előtt a névjegyzékek összeállításának folyamatában.”. Arra a kérdésre, hogy ki okolható a történtekért, Šabić azt válaszolta: „a szerbiai emberi jogi és kisebbségi minisztériumnak a kisebbségi választói névjegyzék elkészítésére vonatkozó utasítása kizárta annak lehetőségét, hogy a személyi adatok védelme megvalósulhasson".

Tilos a dohányzás a budapesti aluljárókban

Szeptembertől 30 ezer forintra is büntethetik, ha valaki rágyújt egy budapesti aluljáróban; a rendelet csütörtöktől érvényes, de csak a jövő hónaptól büntetnek - jelentette be a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója. Szabó Mihály elmondta: a jogszabály európai trendet követ, ennek megfelelően a játszótereken már betiltották a dohányzást. Bár a rendelet csütörtökön lépett életbe, augusztusra még türelmi időt hirdettek, azaz a közterület-felügyelők és a rendőrök egyelőre csak figyelmeztetik a tilosban dohányzókat.A tilalomra táblákkal és szórólapokkal kívánják felhívni a figyelmet. Az aluljárók bejáratánál csikktartókat szerelnek fel, az aluljárókban lévőket pedig eltávolítják.

A hatóságokat több műszaki eszköz is segíti a munkájukban, 300 térfigyelő kamerát a 72 aluljáróban, tíz minikamerát a felügyelők ruházatára szerelnek fel.

A közterület-felügyelők munkáját rendőrök is segítik, így ők is jogosultak szeptembertől helyszíni bírság kiszabására, ez kétezertől 30 ezer forintig terjedhet.

Végleg a kukába kerül Fico öröksége?

Érvényteleníteni kellene a szlovák állampolgársági törvény azon módosítását, amellyel Pozsony a magyarországi kettős állampolgárságot megkönnyítő törvénymódosításra reagált – véli Rudolf Chmel, a kisebbségekért és az emberi jogokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes. Chmel azt is tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék.A politikus pozsonyi sajtóértekezletén hétfőn azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda. Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van – állítja Chmel, aki a Híd párt képviselője a szlovák kormányban.

„Mindkét országnak azonban tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól, és az ő sorsukról” – szögezte le a politikus. Hozzátette: azt sem szabadna feledni, hogy mindez nagy hatással van a kétoldalú viszonyra. Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak az ő saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatók.

Úgy véli: a Magyarországgal való megállapodáshoz vezető út hosszú lesz. Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. „Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában” – hangoztatta Chmel, aki „civilben” ismert hungarológus. Kifejtette: az új kormány nem akarja, hogy politikája a múltba nézésen, a romantikus érzelmek, történelmi előítéletek felelevenítésén alapuljon. „Koncepciónk ezek fokozatos áthidalásán alapszik, miközben világosan látjuk, hogy a gondolkodásbeli változások elérése egyike a legnehezebb feladatoknak” – húzta alá a szlovák kormányfőhelyettes.

A magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A pozsonyi döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Chmel bírálta a pozsonyi döntést. „A magyar törvény még életbe se lépett, s Szlovákia máris elveszi állampolgárai szlovák állampolgárságát” – jegyezte meg. Azt mondta, egyelőre semmiféle adat sincs arra nézve, hány szlovákiai magyar szeretné felvenni a magyar állampolgárságot is.

Tíz százalékhoz kötnék a nyelvhasználatot

Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amely jelenleg településenként a húsz százalékos kisebbségi lakossági szinthez van kötve, a jövőben tíz százalékra csökkentenék. „Nem szabad, hogy a többségi és a kisebbségi nyelv viszonya ilyen egyoldalú legyen, illetve, hogy számos esetben a szlovák nyelv a kommunikáció domináns vagy kizárólagos nyelve függetlenül attól, milyen a kisebbségek létszáma az adott településen” – húzta alá a kormányfő-helyettes. Szerinte a tíz százalékos nyelvi küszöb egybevág azzal az ajánlással, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa fogalmazott meg Szlovákia számára.

„A tízszázalékos határ csak mintegy 20 magyar települést érintene, ugyanakkor jelentősen segíteni azoknak a településeknek, ahol ruszinok, németek vagy romák laknak” – fejtette ki a politikus, aki mindezt a kisebbséghasználati nyelvtörvény módosításával szeretné elérni. Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi, egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat érintő részt.