Ünnepi köszöntő

Boris Tadić engedményt ígért a temerini fiúk ügyében

Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, aki egyben az MSZP és az Európai Szocialisták Pártja nevében részt vett a Demokrata Párt szombati belgrádi tisztújító közgyűlésén - amelyen Boris Tadićot államfőt újraválasztották a kormányzó párt élére - külön megbeszélést is folytatott a vezető szerb politikussal, aki nagyon pozitívan értékelte az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott november végi találkozóját.
Mint az MTI írja, a magyar képviselőnő Tadić közbenjárását kérte az öt temerini fiatalember ügyében, akiket még 2005-ben ítéltek egyenként 10-15 év - összesen 61 év - börtönre egy meglehetősen vitatott perben. A szerb politikus szerint az ítélet "embertelen", és lesz engedmény az ügyükben.
vajdasagma

Megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat

A nők is fegyveres tagjai lehetnek a hivatásos hadseregnek2011. január elsején Szerbiában megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat. Jövő évtől pedig a nők is jelentkezhetnek önkéntesen a hadseregbe, amely az új törvény szerint hivatásos lesz. A szerdán meghozott jogszabály szerint létrehozzák a teljesen hivatásos hadsereget, ami megváltoztatja a katonai szolgálat hagyományát, amely már csaknem két évszázados múltra tekint vissza. A fegyverese szolgálatot a professzionális hadseregben lehetővé teszik a nőknek is, és a tartalékosoknak is, akik eddig polgári szolgálatot végeztek.

vajdasagma

Belgrádban vád alá helyezték egy háborús bűnös hat segítőjét

Vád alá helyeztek kedden Belgrádban hat személyt, akik a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) egyik vádlottjának segítettek a szökésben.
Bruno Vekarić, a háborús bűnökkel foglalkozó belgrádi különleges ügyészség ügyészhelyettese elmondta, hogy a szóban forgó személyek 2002 májusa és 2008 júniusa között otthonaikban menedéket nyújtottak a boszniai háború idején Banja Luka rendőrfőnökeként szolgáló Stojan Župljaninnak, aki társaival együtt háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el.
Serge Brammertz, az ENSZ égisze alatt működő törvényszék főügyésze novemberi belgrádi látogatásakor a szökésben lévő hágai vádlottak segítőinek "drasztikus megbüntetése" mellett szállt síkra.
(MTI/APA/VAJDASAGMA)

Európa szennyezi a Himaláját

A Himalája és a környező Tibeti-fennsík rendelkezik bolygónk harmadik legnagyobb jégtakarójával, ezért a Föld harmadik pólusaként is szokás emlegetni. Egyúttal Ázsia „víztornyának" is tartják a térséget, hiszen gleccsereik a kontinens legnagyobb folyóit táplálják, és azokon keresztül mintegy másfél milliárd embert látnak el vízzel. Az utóbbi évtizedekben azonban a Himalája jégfolyamai visszahúzódtak, amit elsősorban a globális felmelegedéssel magyaráznak. Klímakutatók azonban rájöttek arra, hogy a légszennyezés közvetlenül is óriási károkat okoz. Az apró porszemcsék ugyanis a hófelszínre rakódva sötétebb színűknél fogva sok hőt nyelnek el, jelentősen felmelegítve ezzel környezetüket is.

Ez a folyamat elsősorban a városok közelében és Délkelet-Ázsiában figyelhető meg, ahol az emberi térhódítás fő eszköze a vegetáció felégetése, ami nagy számban juttat koromrészecskéket a légkörbe. Meglepő azonban, hogy ez a fajta szennyezés a Himalája 5000 méter feletti területeit is eléri, felgyorsítva a gleccserolvadást.
A bolognai Légkör- és Éghajlattudományok Intézetének kutatócsoportja Angela Marioni vezetésével 2006 óta végez vizsgálatokat a Himalája koromszennyezettségére vonatkozóan, amihez a Khumbu-völgyben, 5000 méteren fekvő Nepáli Klíma Megfigyelő Intézet aeroszol részecskékra vonatkozó adatait használták fel. Szándékaik szerint ezzel a légkörnek az emberi behatásoktól mentes, egyfajta alapállapotát vizsgálták volna. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a völgyet gyakran barna, szmogszerű köd fedi - főként a január-május közti száraz időszakban.

Több száz kilométert átölelő barnás-szürkés ködfelhő a Himalája felett a pakisztáni-indiai határon idén októberben. A kép jobb oldalán az indiai oldalon látható piros pontok vélhetően mezőgazdasági tüzeket (felégetéseket) jeleznek. Azonban a köd hátterében a tüzek mellett ipari szennyezés is állhat.

A légköri cirkulációt megvizsgálva arra jutottak, hogy a szelek kormot és port szállíthatnak a Himalájába a távoli Európából, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából is. Ráadásul, a Himalája völgyei egyfajta kéményként viselkednek, amennyiben India síkvidéki területeiről a hegycsúcsok felé ontják a szennyezőanyagokat. Mindezek hatására a csoport becslései szerint mintegy 2-5 százalékkal csökkenhet a jégfelszín albedója, ami akár harmadával is felgyorsíthatja az olvadást.
Eredményeiket egy pekingi tanulmány is megerősíti, melyet a Kínai Tudományos Akadémia keretében végeztek. Öt tibeti gleccserfuratból vett szennyeződésminta egyezést mutatott az európai és dél-ázsiai emissziós trendekkel.
A Tibeti-fennsík északnyugati és középső vidékén a nyugatias szelek dominálnak, ami azt sejteti, hogy a szennyeződés Európából ered. Ezt támasztja alá az is, hogy különösen sok koromszemcse rakódott le a gleccserekre az 1950-es években, míg a '70-es években csökkent a mennyiség, amikor számos európai országban rendeleteket hoztak a levegőminőség javítására.
A fennsík délkeleti oldalán elterülő gleccsereket a Hindusztáni-félsziget felől érkező szelek érik el. Itt 1990-2003 között harmadával emelkedett a korom koncentrációja, ami egybeesik az indiai ipar egy intenzív fejlődési szakaszával.
Míg egyes klímakutatók úgy vélik, hogy a Himalája gleccserei egy-két évtizeden belül teljesen eltűnhetnek, mások szerint ez nem túl valószínű. Az egyre gyorsuló olvadás azonban mindenképpen komoly problémákat okozhat a térségben, hiszen áradásokat idézhet elő

Hivatalosan is véget ért az Atlanti-óceánon a hurrikánzezon

Az Atlanti-óceáni hurrikánszezon hivatalosan június 1. és november 30. közötti időszakra tehető. Az idei évben nagyon sok trópusi ciklont figyeltek meg a térségben, így mondhatni igazán aktív hurrikánszezont tudhatnak maguk mögött a térség lakói. Hatin és Mexikóban is komoly pusztításokat okoztak a hurrikánok az idén, az Egyesült Államok térsége azonban komoly károk nélkül megúszta az idei szezont. Ez zsinórban az ötödik év volt, amikor az USA partjait elkerülték a komolyabb viharok. Az előrejelzők reménykednek benne, hogy a 2011-es év is az ideihez hasonlóan alakul majd, és ezzel egy új rekord születik
Az utolsó, az Egysült Államokban nagy pusztítást okozó hurrikán, 2005-ben, a Saffir-Simpson skála szerinti 3-as erősségű Wilma volt.
Dennis Feltgen, a Miami székhelyű Nemzeti Hurrikánelőrejelző Központ munkatársának elmondása szerint, ha az Egyesült Államok partjait 2011-ben is elkerülik a nagyobb hurrikánok, az már az egymást követő hatodik olyan év lenne, amikor a hurrikánszezon komoly pusztítás nélkül telik el, és ezzel új rekord születne.
Az idén összességében 19 vihar alakult ki az Atlanti-óceán térségében és ebből 12 erősödött hurrikánná. Az Egyesült Államokban Texasban volt az idén a legnagyobb kár okozás, ahol a Hermine nevet viselő vihar hét halálos áldozatot követelt, az Alex hurrikán pedig 300 lakóházat rombolt le, körülbelül 42 millió dolláros kárt okozva ezzel. A Mexikói-öbölben szivárgó olajkúton a Bonnie vihar miatt kellett felfüggeszteni a munkálatokat, és az Earl hurrikán Észak-Karolinában okozott áradásokat. Ezektől eltekintve azonban nyugodt volt az idei szezon, A Nemzeti Hurrikánelőrejelző Központ igazgatója, Jack Hayes úgy fogalmazott, hogy az idei szezon "szelíd óriás" volt.

Az Igor hurrikán
Sajnos ugyanezt a térség többi országa nem mondhatja el. A Tomas hurrikán St Lucián 14, Haitin pedig 8 halálos áldozatot követelt. Az Alex hurrikán Mexikóban áradásokat és 12 ember halálát okozta. Az Igor hurrikán, amely egyike volt az idei szezon legerősebb hurrikánjainak, a Bermuda-szigetek nagy részét borította teljes sötétségbe, megrongálva az elektromos vezetékeket, de halálos áldozatokat szerencsére nem követelt.
Az idei szezon befejeződésével a meteorológusok és a katatók már mind-mind a jövő évi szezonra készülnek.

Új párt "Erdélyi Magyar Néppárt" néven Erdélyben

Erdélyi magyar néppárt létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése.Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be.

Az elmúlt hónapokban már a „levegőben volt” egy új romániai magyar párt megalakításának a lehetősége, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett a harmadik lenne. A közbeszédben úgy jelent meg ez az értesülés, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan „Tőkés-párt” lenne. A szervezet elnöke, akárcsak Toró T. Tibor ugyanakkor számos korábbi nyilatkozatában cáfolta ezt. Hangsúlyozták: az EMNT nem akar párttá alakulni, civil mozgalomként kell folytatnia tevékenységét. Toró legutóbbi lapinterjújában azt is jelezte: egyelőre még nem kristályosodott ki, milyen formában szülessen meg az új párt, az EMNT mindenesetre erkölcsi és logisztikai támogatását adja majd.

(MTI)