A határon túli magyarokkal is számol Orbán Viktor

A határon túli magyarok is benne vannak abban az új rendszerben, amely a nemzeti együttműködés, jelentette ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatón. A legfontosabb feladatának a gazdaság és a közbiztonság rendbetételét tartja a leendő kormányfő. A következő kormány arra törekszik, hogy valamennyi célja világos legyen a választók számára. A Fidesz vezető szerint a választás eredménye megmutatta, rendszerváltás nélkül is el lehet érni forradalmi eredményeket. A választók úgy döntöttek, megbuktatnak egy rendszert és egy új létrehozása mellett döntenek. Magyarországon úgy határoztak: véget vetnek az oligarchák rendszerének, az új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszere, amelyet lépésről-lépésre fognak felépíteni. Ennek érdekében nemzeti konzultációkat fogunk tartani. A politikának újra a köz érdekének kell szólnia. Először gazdaság és közbiztonság, közrend és csak utána minden más. Azonnal hozzá kell látni a kis bűncselekmények megtorlásához. Először gazdaság és közbiztonság, közrend és csak utána minden más, hangsúlyozta Orbán arra vonatkozóan, melyek lesznek az első lépései a kétharmados parlamenti erőnek. A kis bűncselekmény is bűncselekmény, a nagy halak nem mentségek arra, hogy a kis bűncselekmények felett szemet hunyjunk. Azonnal hozzá kell látni a kis bűncselekmények megtorlásához.

Magyarnak lenni, ismét népszerű lesz!

A határon túli magyarság érdekelt a jövendő Fidesz-kormány sikerében, mert ha Magyarország ismét a térség egyik mintaállamává válik, magyarnak lenni ismét vonzó létállapottá válhat!  
Azzal, hogy a párt megszerezte a parlamenti helyek kétharmadát, Orbán Viktor gyakorlatilag Magyarország teljhatalmú miniszterelnökének tekinthető, a hírre a piacok is kedvezően reagálnak, az Európai Unió vezetői jól fogadják a kialakult helyzetet. Nyilván úgy tekintik, hogy a szocialisták kétbalkezes döntéseinél, társadalmi támogatást nélkülöző látszatreformjainál, bizonytalankodásainál bármi csakis jobb lehet. A határon túli magyarok nemcsak azért érdekeltek a Fidesz sikerében, mert e siker Magyarország gazdasági helyzetének, nemzetközi súlyának helyreállítását is jelenthetné, hanem azért is, mert egy korszerű, a nemzetközi közösség által megbecsült, kulturálisan és gazdaságilag prosperáló Magyarország számukra is könnyebbé teheti az asszimilációs nyomásnak való ellenállást. Magyarország ismét a térség egyik mintaállamává válik, magyarnak lenni ismét vonzó létállapottá válhat. Azaz Magyarország pusztán a sikereivel is döntő szerepet játszhat a határon túli magyar közösségek megtartásában

Sok minden függ attól is, hogy a kétharmados magyar hatalom milyen kapcsolatrendszert épít ki, a határon túli magyar szervezetekkel. Ha arra törekszik, hogy a határokon túl ismét saját belpolitikai céljai érdekében jól használható klientúrát alakítson ki, és kapcsolatrendszerét erre alapozza, annak – ahogy korábban – ezután sem lehetnek kedvező következményei. Ez esetben a határon túli magyarság érdekei és a magyarországi érdekek – ellentétes előjellel ugyan, de – ugyanúgy szembekerülhetnek egymással, mint a szocialista uralom idején. Egy ilyen politika csakis a határon túli közösségeken belüli destruktív konfrontációkat erősítheti. Mindenképpen, minden határon túli magyar páttal egyeztetni kell, párttagság számától függetlenül, semmiképpen egyoldalúan, egy kiválasztott páttal - mondván ők a legnagyobbak, legokosabbak, mert ily módon a tények el lesznek ferdítve az adott párt kénye szerint és a magyarság objektív helyzetének bemutatása az adott régióban.
A határon túli magyar közösségek demokratikus egysége, akárcsak az anyaországi politikai közösségé, csakis a különbözőség, az ideológiai, a kulturális, a területi különbözés alapján valósulhat meg. A Fidesz éppen a sokféleségből kialakított nemzeti egység ideáljának megvalósításával teremthet számunkra is jól követhető és produktív modellt.

A demokratikus egység megteremtésére a kétharmados hatalom minden korábbinál jobb esélyeket kínál aki szerint a Fidesz megengedheti magának, hogy az ellenzék, sőt az ellenfelek irányába is megtegye azokat az engedményeket, amelyeket korábban a szocialista–liberális koalíciók tőle megtagadtak, vagyis azt, hogy az ellenfélnek és nem ellenségnek tekintett ellenzék ideológiáját, történelmi emlékezetét, törekvéseit elvben ugyanolyan legitimnek ismerje el, mint a sajátját.  A szocialisták és liberálisok katasztrofális kudarcának okai éppen abból fakadtak, hogy ezt az elemi igazságot képtelenek voltak felfogni és elfogadni, mindent és mindenkit a saját képükre és hasonlatosságukra akartak – fasisztázással, kirekesztéssel, megvetéssel – átformálni, amit érezhettünk a vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ ) részéről is. A hasollóság nem véletlen, gyakorlatilag, nem különböznek a magyarországi MSZP-től.

Orbán Viktort kéri fel kormányalakításra a Magyar államfő

Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelötjét fogja kormányfővé jelölni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Az államfő ezt szerdán, a Sándor-palotában jelentette be. Az államfő több tucat újságíró előtt úgy fogalmazott: a választói akarat most fordul át nagyon komoly alkotmányjogi eseményekbe, amelynek egyik része az Országgyűlés, a másik pedig a kormány megalakulása. Emlékeztetett arra, az Országgyűlés alakuló ülését május 14-ére kívánja összehívni. A Fidesz-KDNP kormányfőjelöltje, miután a Sándor-palotában megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval, bejelentette, eleget tesz az államfő kormányalakításra vonatkozó felkérésének.

       Közölte: kifejezte mind a maga, mind pedig a Fidesznek és a KDNP-nek az államfő iránti nagyrabecsülését, "amely abból táplálkozik, hogy az elmúlt nehéz esztendőkben a köztársasági elnök rendkívül sokat tett a magyar demokrácia minőségének megőrzéséért, egyáltalán létezéséért".

       Orbán Viktor szerint bár a választóktól kapott felhatalmazás kétségkívül jelentős, hiszen több mint kétharmados, a Fidesz elnökének szándékai szerint a leendő kormány Magyarország háromharmadát fogja majd szolgálni a munkájával.

       Megerősítette korábbi bejelentését, hogy a következő napokban nemzeti konzultációs heteket indítanak, amelyek szerinte módot adnak arra, hogy a legfontosabb kérdésekben "nyíltan, egyenesen és őszintén" tudjanak szót váltani a választókkal.
       Hangsúlyozta, mindent meg fog tenni azért, hogy a rendszerváltás értékeit megőrizve a nemzeti együttműködés rendszerét, elvét és értékeit követő új politikai és gazdasági rendszer jöjjön létre    Magyarországon a következő évek munkájának eredményeképpen.
       Orbán Viktor Varga Mihály és Szijjártó Péter társaságában érkezett meg tíz óra előtt nem sokkal a Sándor-palotába. Az MTI információi szerint Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője a kormányfő személyes szóvivője lehet, Varga Mihály alelnök pedig miniszterelnök-helyettesként dolgozhat majd az újonnan felálló kabinetben.

Az olasz külügyminiszter reménykedik Szerbiával kapcsolatban

Franco Frattini olasz külügyminiszter ma Belgrádban kifejezte reményét, hogy Spanyolország uniós elnökösködésének végéig egyetértés jön létre arról, hogy mikor kellene megkezdeni a Szerbia-EU stabilizációs és társulási egyezmény becikkelyezését. Frattini sajtóértekezleten közölte, hogy szeretné ha Olaszország lenne az első ország, amely becikkelyezi a szóban forgó egyezményt. Mint a továbbiakban elmondta, belgrádi tárgyalásain Tadić államfővel és Jeremić külügyminiszterrel meggyőződött arról, hogy Szerbia szilárdan elkötelezte magát az EU mellett. Frattini Belgrádban találkozott Božidar Djelić kormányalelnökkel is.
Az olasz külügyminiszter Belgrádban sajtóértekezleten közölte még azt is, hogy a koszovói szerb mobilhálózat megszüntetésének problémáját technikailag kell megoldani és nem kell belőle politikai kérdést csinálni. Szerinte a koszovói polgárok számára mielőbb lehetővé kell tenni a telefonos hozzáférhetőséget. Frattini Belgárdból Prisstinába utazik s ott tárgyal Fatmir Sejdiu elnökkel, Hashim Thachi kormányfővel és Skender Hiseni külügyminiszterrel is.

Elindult az autópálya építés, de meddig fog jutni!?

Duško Dražić elmondta, hogy Milutin Mrkonjić infrastrukturális miniszter kedden törvénytelen szerződést írt alá azzal a szerbiai konzorciummal, amely a 10-es közlekedési folyosó északi szakaszán mintegy 110 kilométer autópálya kiépítését, továbbá a Kelebia és Szabadka közötti kerülőút építését végezheti. A lemondás mellett döntő vezérigazgató szerint ugyanis az illetékesek nem tartották tiszteletben a közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásokat.
A Voj-put még a múlt század kilencneves éveinek végén a kerülőút 5,5 kilométeres szakaszát építette meg egy szezonban, az utat azóta sem sikerült megnyitni, emelte ki Dražić
– És akkor jön a miniszter és kihirdeti a munkálatok kezdetét. De milyen munkálatok kezdetét? Több ok miatt is megkérdőjelezném az építkezés kezdetét: még mindig nem fejezték be a földek kisajátítását, és nem készült el az összes kapcsolódó terv sem. Valószínűleg az a helyzet, hogy itt Szerbiában hozzászoktunk a megnyitókhoz. Valamit minden egyes nap meg kell nyitni – tette hozzá.
A Voj-put vezérigazgatója arra is kitért, hogy a 10-es közlekedési folyosó északi szakaszán tavaly november végén átadott 20 kilométernyi autópályát szintén egy hazai konzorcium építette meg. A konzorciumot a Beograd – Preduzeće za puteve, a rumai Borovica és a šabaci Inter-Kop Kft. Мišar vállalatok alkották. Az akkori konzorciumból két vállalat tagja annak a csoportosulásnak is, amely kedden szerződést írt alá az infrastrukturális minisztériummal. Ezen tények függvényében Dražić kétségbe vonta, hogy a konzorcium a megadott határidőn belül befejezi az autópálya 110 kilométeres szakaszát.
– Tavaly egy teljes építkezési szezon alatt 20 kilométert sikerült befejezniük. Hát kérdem én: szinte ugyanazon vállalatok hogyan akarnak 110 kilométert 270 nap alatt befejezni? A kerülőutat sem lehetne befejezni ennyi idő alatt, még akkor sem, ha idehívnák az összes kínait dolgozni. Számolni kell a téllel, legkésőbb novembertől már nem lehet aszfaltozni, vagyis lehet, csak az út minősége nem fog megfelelni a szabványoknak. És azt sem értem, hogy Mrkonjić hogyan ígérhette kedden, hogy a 110 kilométer autópálya 2011. május 1-jéig elkészül. A kivitelezők ajánlatukban január végét jelölték meg határidőként a munkálatok elvégzésére, a minisztérium pedig ezt az ajánlatot fogadta el. Honnan veszi a miniszter a bátorságot, hogy kitolja a határidőket? – tette fel a kérdést Dražić, a folytatásban pedig a konzorcium vállalatainak múltjáról számolt be. Elbeszéléséből kiderült, hogy a három vállalatból egynek tavaly 230 napon át zárolva volt a számlája, a másiké pedig 70 napon keresztül. A szóban forgó vállalatok a korábbi tapasztalatok alapján szinte mindig késtek a kivitelezéssel, emiatt a szerb állam több alkalommal is késedelmi kamatot kényszerült fizetni, többek között a Világbanknak is, közölte a Voj-put igazgatója, aki elvetette azokat a vádakat, hogy a Voj-put mögött Ljubiša Buha Čume kétes hírű üzletember állna.
Dražić végül arra is kitért, hogy a Szabadka és Kelebia közötti kerülőút megépítéséről a Voj-put még 2001-ben, Zoran Đinđić kormányfő jóváhagyásával szerződést írt alá Marija Rašeta Vukosavljevićtyel, az akkori közlekedésügyi és telekommunikációs miniszterrel. Ezt a szerződést azóta sem bontotta fel senki.
A Voj-put a közelmúltban panaszt nyújtott be az infrastrukturális minisztériumnak. A panaszban 10 pontban foglalták össze a pályázati eljárás során észlelt szabálytalanságokat, amelyek szerintük egyértelműen ellentétben állnak a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel. A minisztérium alaptalanságra hivatkozva elvetette a panaszt, ezért a Voj-put múlt szombaton a Köztársasági Jogvédelmi Bizottságnak küldte el ugyanazon panaszt, választ eddig nem kaptak. A Voj-put Boris Tadić szerb államfőhöz, a kormány minisztereihez, és a szerbiai parlament képviselői csoportjainak elnökeihez címzett levelében szintén beszámolt a pályázati szabálytalanságokról. Dražić azt sem tartja kizártnak, hogy végső esetben a szerbiai igazságügyhöz és a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.

Elfogadták az állami jelképekről szóló törvényt Szlovákiába

Elfogadta az állami jelképekről szóló módosított törvényt a pozsonyi parlament kedden. A kormányfő javaslatára a jogszabályba beépítették a sokat vitatott hazafiassági törvény több elemét is. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által kidolgozott hazafiassági törvényt, amelyet Ivan Gasparovic államfő alapvetően csak hatályba lépésének tervezett dátuma (április 1.) miatt vétózott meg, a honatyák elutasították. Az ellenzék - beleértve a Magyar Koalíció Pártját is - mindkét törvényt elutasította, a szavazáskor képviselőik nem voltak jelen az ülésteremben.
Az állami jelképekről szóló törvény módosítását hétfőn vitatta meg és hagyta jóvá a Robert Fico vezette kormány; kedden a parlament gyorsított eljárásban tárgyalta meg és hozott döntést róla. A 150 tagú testületben a jelképekről szóló törvényt 80 koalíciós honatya szavazta meg, ami elég volt az elfogadásához. A hazafiassági törvényt ezúttal csak 29 képviselő támogatta, ami azt jelenti, hogy megbukott.
A módosított törvény értelmében az állami, az egyházi és a magániskolákban a megfelelő helyen elhelyezik az állami zászlót, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetőjét. A hazafiassági törvény csak az állami iskolákra vonatkozott volna, de a jelképeket minden osztályban el kellett volna helyezni. A módosított törvénynek megfelelően az állami zászlót és az alkotmány bevezetőjét azokban a helyiségekben is el kell helyezni, ahol a különböző szintű önkormányzatok üléseznek.
A himnuszt a Szlovák Nemzeti Tanács (a parlament), a kormány és az önkormányzati képviselőtestületek ülése előtt el kell majd játszani. Az iskolákban a tanév kezdetén és a tanév végén hangzik majd fel a himnusz.
Az állami jelképekről szóló törvény módosításai szeptember elsején lépnek életbe, Gasparovic aláírását formalitásnak lehet tekinteni.

Tisztújító közgyűlés Péterrévén

Péterrévén, nagyszámú helybéli érdeklődő jelenlétével, tisztújító gyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Megválasztásra került a péterrévei helyi szervezet új elnöke Mester-Kúti Csilla és alelnöke Pátrik Attila. A gyűlésen Rácz Szabó László a párt elnöke, Sass Tamás alelnök és több rangos pártbéli tisztségviselő is részt vett. Szó volt a párt céljainak a megvalósitásáról, az elért eredményekről, valamint a jövőbeli feladatokról, törekvésekről. Szóba kerültek az aktuális politikai események, de nem maradt el a mindennapi gondok megtárgyalása sem. Ezek között vetődtek fel a vízszolgáltatás és egyéb kommunális, a gazdasági, a tanügyi és sok más megoldandó kérdések.

Közös rendszámtáblajelzés Ada és Zenta községeknek

Zenta és Ada községek képvislő testület elnökei, Rácz Szabó László, és Csonka Áron,  valamint Sass Tamás az adai KKT. alelnöke, a héten megállapodtak,  kezdeményezni és kérvényezni fogják,  hogy Zenta és Ada községek, közös rendszámtábla jelzést kapjanak, ezzel elhagyva a KI körzet jelzését. A megállapodás egy közösen megfogalmazott napirendi pont lesz amit, mind a két Községi Képviselő Testület el kell, hogy fogadjon, egyforma tartalommal. A községek képviselő testületei eme napirend elfogadása után fogják majd küldeni, a határozatokat Belgrádba jóváhagyásra. A jóváhagyás után valószínű, hogy az említett két községnek, közös rendszámtábla jelzése lesz.