Állásfoglalás a Magyar Nemzeti Tanács kérdésében

Megítélésünk szerint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – amelyet egyébként sokan még a magyar autonómia szervének is minősítenek – a jelenlegi formájában inkább a szerb állam érdeke védelmére alkalmas, semmint a szerbiai magyarságéra. Véleményünket az alábbi tényekre alapozzuk:
Létrejöttekor a törvényhozó eleve kizárta az itt élő magyarságnak a felét azáltal, hogy kimondta, elég, ha a választói névjegyzékre felvéteti magát az itt élő magyar választópolgároknak a fele plusz egy személy.
A választói névjegyzék és a támogatói lista állításakor azt lehetett tapasztalni, hogy a választók nem mertek szabadon véleményt nyilvánítani, mert féltek, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meg fogja rajtuk torolni, ha nem az általa szorgalmazott listát támogatják.
Az így meghatározott választói névjegyzék összeállításakor számtalan törvényellenességet és szabálytalanságnak volt a nyilvánosság szemtanúja, amikről a Tartományi Ombudsman és Szerbia közérdekű információk és személyi adatvédelmi biztosa is elmarasztalóan nyilatkozott.
A választói névjegyzék összeállításakor és a jelöltállításkor szerb politikai pártok tagjai is közreműködtek, aminek következtében szerb politikai célkitűzések megvalósítása iránt elkötelezett képviselők is vannak az MNT-ben.

A VMSZ Magyar Összefogás listájára a választói külön-névjegyzékre feliratkozott 138 665 magyar választó közül mindössze 58 900-an, vagyis a Szerbiában élő magyarok talán egynegyede szavazott, ami önmagáért beszél.
Az MNT-be olyan személyek is bejutottak, akik hosszabb ideje állami tisztségeket töltöttek be, illetve látnak el ma is, miközben ténykedésükkel nem járultak hozzá a vajdasági magyarság jogainak megvalósításához, helyzetének javításhoz.

Mindezen okok miatt úgy határoztunk, hogy a szervezeteink ellenzékként fognak viselkedni az MNT-vel szemben.

Meggyőződésünk, hogy a VMSZ sikerét döntően befolyásolta az a körülmény, hogy listáját támogatták egyházaink képviselői és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Párt, amely utóbbiaktól mi magunk is a magyar nemzeti megújulást, valamint az erős Magyarország létrehozását várjuk. A VMSZ-nek nyújtott támogatásukkal azonban megosztották a vajdasági magyar közösséget, mert nem vették figyelembe az felsorolt tényeket.

Támogatjuk a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bejelentett szándékát, hogy az MNT-be jutó képviselőjén keresztül a testületben kezdeményezze a nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatását. Szükségesnek tarjuk továbbá az MNT valamint a Szekeres László Alapítvány eddigi tevékenységének átfogó értékelését és pénzügykezelésének teljes átvilágítását.

Újvidéken, 2010. június 17-én

– Matuska Márton elnök – Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék

– Papp Ferenc elnök – Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Újvidék

– Nagy Margit elnök – Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék

– Matuska Mária elnök – Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék

– Margit Zoltán begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting – Földműves Egyesület, Csóka

– Bozóki Antal elnök – Árgus Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék

– Rácz Szabó László elnök – Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Zenta
 

Nemi erőszak és gyilkosság áldozata lett egy nyolcéves kislány a hét végén Vajdaságban, a rendőrség elfogta a feltételezett tettest.

Az eset szombat délután történt Stari Ledinci faluban, a vajdasági székváros, Újvidék közelében. 
A tettes, a gyanú szerint egy 52 éves helybeli férfi, átcsalta a házába a kislányt, megerőszakolta, majd megfojtotta. A lány négyéves öccsével egyedül volt otthon, a szülők a munkahelyükön dolgoztak. 
A holttestet később az apa találta meg a gyanúsított házától nem messze, az erdőben. 
A rendőrség vasárnap a falubeliek segítségével elfogott egy férfit, akit megalapozottan gyanúsít a bűncselekmény elkövetésével. Helybéliek elmondása szerint a férfi 15 éve megerőszakolt egy asszonyt, s az eset után a pszichiátrián kezelték, de gyorsan szabadon engedték.
A rendőrség, úgy tudja, a gyanúsított lánytestvére egy időben vigyázott a testvérpárra a férfi ezért lehetett bejáratos a házba, illetve a kislány ezért bízhatott benne.

Határozatok a háziállatok tartásának feltételeiről és módjáról, Ada községben

A csütörtök esti képviselő-testületi ülésen az adai képviselők többségi szavazattal elfogadták az állattartásra vonatkozó határozatot, amely előírja a háziállatok tartásának, védelmének és elhantolásának feltételeit, továbbá megállapítja azokat a területeket, ahol korlátozott, illetve tilos a jószágok tartása Ada községben. Emellett meghatározza a háztáji állattartás és hizlalás módját, megszabva az állatok számának felső határát. Eszerint egy-egy portán legfeljebb 20-20 ló, öszvér, szamár és szarvasmarha, 100 sertés, 150 birka vagy kecske, valamint 350 baromfi tartható. Ada és Mohol központjában, valamint az 550 négyzetmétertől kisebb telkeken viszont tilos mindenféle jószág tartása, kivéve a baromfit és a házi kedvenceket. A határozat rendelkezik a kutyák és macskák otthoni tartásáról, illetve közterületen való sétáltatásáról is. Többek között kitiltja ezeket a nyilvános helyekről, létesítményekből, a pitbull terriereket és egyéb harci kutyákat pedig a közterületekről, ahova ezeket tilos kivezetni. A rendeletet megszegő magánszemélyekre 2500 és 75 000 dinár közötti pénzbüntetés róható ki, a vállalkozókra pedig 50 000–250 000 dinár. A jogi személyek viszont 50 000 és 1 millió dinár közötti összeggel bírságolhatók meg.

Javul a belvízhelyzet!

Adán és Moholon javul a belvízhelyzet, bár ahol szükséges, folytatódnak a földmunkák és a szivattyúzás. Mindkét településen levonulóban van a csapadékból lett belvíz, viszont a szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a talajban folyamatosan növekszik a talajvíz szintje, ami újabb veszélyt jelent a lakosságra nézve.

Létkérdésekkel foglalkozó MNT-t akarunk!

 - hangsúlyozzák a Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom lista jelöltjei

 
A kampány végén megkérdeztük a lista képviselőit: mi az, amit a kampány finisében fontosnak tartanak közölni a választók felé? Elsőként a Kézfogás a Magyarságért lista jelöltjei nyilatkoznak. 


Bunyik Zoltán, a Kézfogás a Magyarságért lista vezetője:

- Legfontosabb célkitűzésünk arra vonatkozik, hogy az MNT munkamódszerén változtassunk, és a homályos látszattevékenység helyett a vajdasági magyarság valós érdekeivel foglalkozzon a tanács. E tekintetben a törvény azon rendelkezésére támaszkodunk, amely minden olyan kérdésben illetékesnek nyilvánítja az MNT-t, amely létfontosságú a közösség számára. Tehát nem csak a négy terület: az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat a fontos, mely kérdéssel eddig kizárólagosan foglalkozott a tanács, hanem minden más kérdés. Programunkban mindig az lesz az első helyen, ami a magyarság legégetőbb gondja. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy képviselőink, akik nem pártszínekben indulnak, hanem saját tudásuk, tapasztalatuk szakmai tudásuk alapján képviselnek egy-egy területet, azokat a kérdéseket fogják felvetni, amelyek a legfontosabbak. Ha most a magyar családokat elsősorban a létbizonytalanság, a megélhetési gondok, és a munkanélküliség foglalkoztatja, akkor számunkra is ez lesz a legfontosabb feladat. A részarányos foglalkoztatást fogjuk követelni, megpróbáljuk segíteni a tanuló ifjúságot és a vállalkozókat, hisz most ez a legfontosabb feladat.

Rácz Szabó László:

- Én abban vagyok érdekelt, hogy az MNT a vajdasági magyarságnak a saját parlamentje legyen. Ez lenne az első lépés a felé, hogy nemzeti autonómiát szerezzen magának a közösség. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény telis tele van hiányosságokkal. Egy kézre lett írva és kisebb csoportok érdekérvényesítésére felel csak meg, akik jó funkciókhoz jutva ebből szeretnének megélni. Ők írtak maguknak egy törvényt és most ők indulnak is a megmérettetésen. Tudja mindenki, hogy miről beszélek. Velük szemben én azon a véleményen vagyok, hogy itt az ideje olyan politikát folytatni, amely mindenek előtt a közösség érekeit szolgálja. Ezért változásokra van szükség. Átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, egyes civil szervezetek kliensrendszer szerinti pénzelését. Mi mindezt szeretnénk megszüntetni. A Kézfogás a magyarságért heterogén összetételű, de szakmailag kompakt csapata ezt akarja, és ezért dolgozik. Ha a szavazati jogával élő vajdasági magyarság többsége az 5-ös számot karikázná be, és így megnyernénk a választásokat, akkor a vajdasági magyar parlamentet tudná vezetni úgy, hogy mindenki javára váljon.

- Mester-Kúti Csilla tanítónő mért vállalta, hogy neve felkerüljön a listára?

- Azért döntöttem így, mert nagyon fontosnak tartom a szakma képviseletét, és mint tapasztalt tanító és szülő elmondhatom, hogy itt alapjaiban változtatták meg az oktatási rendszert, mégpedig rosszul. Külföldön négyfajta iskola létezik: egyházi, alapítványi, magán- és állami alapítású. Mindegyik más oktatási módszerrel dolgozik. Nálunk viszont csak állami intézmény van, ahová besűrítették az összes módszert. Így történhet meg az, hogy értetlenül állnak a szülők abban a kérdésben, amit gyakran fel is tesznek a tanítónak, hogy mért van a gyerekeknek ilyen nagy óraszámuk. Nem jó a tantárgy-rendszer sem, mert sok az olyan tantárgy, amelyből hetente csak egy órát hallgatnak a gyerekek. Ezek közé tartozik a hitoktatás, vagy a polgári nevelés, melyek közül az egyiket kötelező választani. A polgári neveléshez pl. legalább 15 tanulóra van szükség ahhoz, hogy a tanterv megvalósítható legyen. Mivel általában kis létszámú diák választja polgári nevelést, így eleve kizárt az eredményesség. A másik probléma, hogy a legújabb törvény szerint 35 igazolatlan órával a diáknak kitűnő magaviselete lehet. Egy tanév pedig 36 hetes. Tehát, ha a heti egy órás tantárgyakból a diáknak akár 35 órán nem muszáj részt vennie. Ezt a törvény lehetővé teszi, de sorolhatnám tovább a hasonló rendellenességeket, amelyeken sürgősen változtatni kellene. Ezért igenis van értelme annak, hogy a pedagógus is felvállalja az aktív közéleti szereplést.

- Bunyik Zoltán imént azt mondta, hogy a Kézfogás a Magyarságért lista képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az MNT az itt élő magyarság alapkérdéseivel foglalkozzon, amire a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget biztosít. De hogyan, ha úgy van, ahogy azt Rácz Szabó László mondja, hogy foghíjas és „testre szabott” ez a jogszabály?

- Ennek a törvénynek én vagyok az egyik legnagyobb bírálója. A kemény bírálatoktól függetlenül azonban kétségtelen, hogy ezt a törvényt meg kell változtatni. Ha örökké arra várunk, hogy majd jön egy olyan autóbusz, amely mindenféle luxus szolgáltatással van ellátva, akkor sosem fogunk elutazni. El kell indulni, és ott kell lenni a tanácson belül. A nemzeti tanács eredményességén csak akkor tudunk változtatni, ha részesei vagyunk a munkájának. Most már elég volt a várakozásból. Ettől a hatalomtól nem várhatunk jobb törvényt. Ha nyerünk a megmérettetésen, akkor követelni fogjuk a gyökeres változásokat. Ezt csak az igaz magyarok tehetik meg. Minket egyébként azzal vádolnak, hogy összefogtunk a szerb pártokkal…

- Ez nem igaz? Kérdezem ezt annak ismeretében, hogy az ön által vezetett MPSZ a DS-szel karöltve szorította ki Zentán a hatalomból a VMSZ-t. Bunyik Zoltán viszont Újvidéken a demokrata párti polgármester közvetlen munkatársa.

- Ez így igaz, de nem jelent semmit, hiszen ugyanakkor a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben részesei a DS-es kormánykoalíciónak. Ne mérjünk kettős mércével. Ez a feltételezés az itteni sajtó egyoldalú és beteges hozzáállásából fakad. Felteszem a kérdés, az elfogadható volt, hogy a VMSZ Zentán koalícióban volt a DS-el? Ha igen akkor most mért nem jó az, hogy mi vagyunk koalícióban ugyanezzel a párttal? Egyébként tíz nappal a képviselő testület ülése előtt a nyilvánosság előtt kértem a VMSZ elnökét, hogy irányítsuk együtt Zenta városát, ő erre nem volt hajlandó. Ez az igazság. A lényeg: mi gyökeresen meg szeretnénk változtatni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, hogy az MNT-nek döntéshozatali joga is legyen a számunkra fontos kérdésekben.

Bunyik Zoltán:

- Az igazság az, hogy az öt lista közül, amelyek szerepelni fognak a szavazólapon, négy lista mögött közvetve, vagy közvetlenül politikai pártok állnak. Csupán a Kézfogás a magyarságért lista mögött nem állnak politikai pártok, még civil szervezetek sem, hanem 35 személy terjesztette be polgári csoportosulásként a listát. Ezért vagyunk sokak szemében szálka, mert nem a pártpolitikai csatározások helyszínévé fogjuk az MNT-t zülleszteni, hanem a magyarság érdekeiért tevékenykedő testületként tekintünk rá, amelynek majd nagyobb tekintélye lesz, mint eddig volt.

- Megfigyeltem, hogy az öt lista képviselői elsősorban az MNT politikai szerepével, szakmai vonatkozásban pedig elsősorban az oktatás égető kérdéseivel foglalkoznak. A tájékoztatásról már kevesebb szó esik…

- Tudjuk, hogy az MNT néhány itteni magyar médiának az alapítója. Mi a Magyar szó és a Hét nap esetében átvilágítást fogunk végezni az MNT-n belül, elsősorban a gazdálkodás kérdésében, másodsorban a példányszám és a szakmai munka vonatkozásában is, ugyanis úgy látjuk, hogy van néhány fekete lyuk, amelyik nyeli a pénzeket, és nem produkál megfelelő eredményt. Álmunkban sem jutott eszünkbe olyan, amit az MNT eddigi elnöke és a VMSZ vezetője javasoltak, hogy egy laptanáccsal kellene a szerkesztéspolitikát irányítani. Nem ez a járható út. Az újságíró számára meg kell teremteni a szükséges egzisztenciális feltételeket, hogy pártatlanok, és szakmailag képzettek legyenek. Csak így várhatjuk el tőlük, hogy a médiában megfelelően tevékenykedjenek.

Rácz Szabó László:

- A közelmúltban tizenegy rádiófrekvenciát vettek el a vajdasági magyarságtól. Ezeket vissza kell szerezni. Mi felvállaljuk a harcot, hogy a sajtó újra szabad legyen.
Ternovácz István

Kézfogás a Magyarságért-Polgári Mozgalom