A kampány végén megkérdeztük a lista képviselőit: mi az, amit a kampány finisében fontosnak tartanak közölni a választók felé? Elsőként a Kézfogás a Magyarságért lista jelöltjei nyilatkoznak.
Bunyik Zoltán, a Kézfogás a Magyarságért lista vezetője:
- Legfontosabb célkitűzésünk arra vonatkozik, hogy az MNT munkamódszerén változtassunk, és a homályos látszattevékenység helyett a vajdasági magyarság valós érdekeivel foglalkozzon a tanács. E tekintetben a törvény azon rendelkezésére támaszkodunk, amely minden olyan kérdésben illetékesnek nyilvánítja az MNT-t, amely létfontosságú a közösség számára. Tehát nem csak a négy terület: az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat a fontos, mely kérdéssel eddig kizárólagosan foglalkozott a tanács, hanem minden más kérdés. Programunkban mindig az lesz az első helyen, ami a magyarság legégetőbb gondja. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy képviselőink, akik nem pártszínekben indulnak, hanem saját tudásuk, tapasztalatuk szakmai tudásuk alapján képviselnek egy-egy területet, azokat a kérdéseket fogják felvetni, amelyek a legfontosabbak. Ha most a magyar családokat elsősorban a létbizonytalanság, a megélhetési gondok, és a munkanélküliség foglalkoztatja, akkor számunkra is ez lesz a legfontosabb feladat. A részarányos foglalkoztatást fogjuk követelni, megpróbáljuk segíteni a tanuló ifjúságot és a vállalkozókat, hisz most ez a legfontosabb feladat.
Rácz Szabó László:
- Én abban vagyok érdekelt, hogy az MNT a vajdasági magyarságnak a saját parlamentje legyen. Ez lenne az első lépés a felé, hogy nemzeti autonómiát szerezzen magának a közösség. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény telis tele van hiányosságokkal. Egy kézre lett írva és kisebb csoportok érdekérvényesítésére felel csak meg, akik jó funkciókhoz jutva ebből szeretnének megélni. Ők írtak maguknak egy törvényt és most ők indulnak is a megmérettetésen. Tudja mindenki, hogy miről beszélek. Velük szemben én azon a véleményen vagyok, hogy itt az ideje olyan politikát folytatni, amely mindenek előtt a közösség érekeit szolgálja. Ezért változásokra van szükség. Átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, egyes civil szervezetek kliensrendszer szerinti pénzelését. Mi mindezt szeretnénk megszüntetni. A Kézfogás a magyarságért heterogén összetételű, de szakmailag kompakt csapata ezt akarja, és ezért dolgozik. Ha a szavazati jogával élő vajdasági magyarság többsége az 5-ös számot karikázná be, és így megnyernénk a választásokat, akkor a vajdasági magyar parlamentet tudná vezetni úgy, hogy mindenki javára váljon.
- Mester-Kúti Csilla tanítónő mért vállalta, hogy neve felkerüljön a listára?
- Azért döntöttem így, mert nagyon fontosnak tartom a szakma képviseletét, és mint tapasztalt tanító és szülő elmondhatom, hogy itt alapjaiban változtatták meg az oktatási rendszert, mégpedig rosszul. Külföldön négyfajta iskola létezik: egyházi, alapítványi, magán- és állami alapítású. Mindegyik más oktatási módszerrel dolgozik. Nálunk viszont csak állami intézmény van, ahová besűrítették az összes módszert. Így történhet meg az, hogy értetlenül állnak a szülők abban a kérdésben, amit gyakran fel is tesznek a tanítónak, hogy mért van a gyerekeknek ilyen nagy óraszámuk. Nem jó a tantárgy-rendszer sem, mert sok az olyan tantárgy, amelyből hetente csak egy órát hallgatnak a gyerekek. Ezek közé tartozik a hitoktatás, vagy a polgári nevelés, melyek közül az egyiket kötelező választani. A polgári neveléshez pl. legalább 15 tanulóra van szükség ahhoz, hogy a tanterv megvalósítható legyen. Mivel általában kis létszámú diák választja polgári nevelést, így eleve kizárt az eredményesség. A másik probléma, hogy a legújabb törvény szerint 35 igazolatlan órával a diáknak kitűnő magaviselete lehet. Egy tanév pedig 36 hetes. Tehát, ha a heti egy órás tantárgyakból a diáknak akár 35 órán nem muszáj részt vennie. Ezt a törvény lehetővé teszi, de sorolhatnám tovább a hasonló rendellenességeket, amelyeken sürgősen változtatni kellene. Ezért igenis van értelme annak, hogy a pedagógus is felvállalja az aktív közéleti szereplést.
- Bunyik Zoltán imént azt mondta, hogy a Kézfogás a Magyarságért lista képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az MNT az itt élő magyarság alapkérdéseivel foglalkozzon, amire a nemzeti tanácsokról szóló törvény lehetőséget biztosít. De hogyan, ha úgy van, ahogy azt Rácz Szabó László mondja, hogy foghíjas és „testre szabott” ez a jogszabály?
- Ennek a törvénynek én vagyok az egyik legnagyobb bírálója. A kemény bírálatoktól függetlenül azonban kétségtelen, hogy ezt a törvényt meg kell változtatni. Ha örökké arra várunk, hogy majd jön egy olyan autóbusz, amely mindenféle luxus szolgáltatással van ellátva, akkor sosem fogunk elutazni. El kell indulni, és ott kell lenni a tanácson belül. A nemzeti tanács eredményességén csak akkor tudunk változtatni, ha részesei vagyunk a munkájának. Most már elég volt a várakozásból. Ettől a hatalomtól nem várhatunk jobb törvényt. Ha nyerünk a megmérettetésen, akkor követelni fogjuk a gyökeres változásokat. Ezt csak az igaz magyarok tehetik meg. Minket egyébként azzal vádolnak, hogy összefogtunk a szerb pártokkal…
- Ez nem igaz? Kérdezem ezt annak ismeretében, hogy az ön által vezetett MPSZ a DS-szel karöltve szorította ki Zentán a hatalomból a VMSZ-t. Bunyik Zoltán viszont Újvidéken a demokrata párti polgármester közvetlen munkatársa.
- Ez így igaz, de nem jelent semmit, hiszen ugyanakkor a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben részesei a DS-es kormánykoalíciónak. Ne mérjünk kettős mércével. Ez a feltételezés az itteni sajtó egyoldalú és beteges hozzáállásából fakad. Felteszem a kérdés, az elfogadható volt, hogy a VMSZ Zentán koalícióban volt a DS-el? Ha igen akkor most mért nem jó az, hogy mi vagyunk koalícióban ugyanezzel a párttal? Egyébként tíz nappal a képviselő testület ülése előtt a nyilvánosság előtt kértem a VMSZ elnökét, hogy irányítsuk együtt Zenta városát, ő erre nem volt hajlandó. Ez az igazság. A lényeg: mi gyökeresen meg szeretnénk változtatni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, hogy az MNT-nek döntéshozatali joga is legyen a számunkra fontos kérdésekben.
Bunyik Zoltán:
- Az igazság az, hogy az öt lista közül, amelyek szerepelni fognak a szavazólapon, négy lista mögött közvetve, vagy közvetlenül politikai pártok állnak. Csupán a Kézfogás a magyarságért lista mögött nem állnak politikai pártok, még civil szervezetek sem, hanem 35 személy terjesztette be polgári csoportosulásként a listát. Ezért vagyunk sokak szemében szálka, mert nem a pártpolitikai csatározások helyszínévé fogjuk az MNT-t zülleszteni, hanem a magyarság érdekeiért tevékenykedő testületként tekintünk rá, amelynek majd nagyobb tekintélye lesz, mint eddig volt.
- Megfigyeltem, hogy az öt lista képviselői elsősorban az MNT politikai szerepével, szakmai vonatkozásban pedig elsősorban az oktatás égető kérdéseivel foglalkoznak. A tájékoztatásról már kevesebb szó esik…
- Tudjuk, hogy az MNT néhány itteni magyar médiának az alapítója. Mi a Magyar szó és a Hét nap esetében átvilágítást fogunk végezni az MNT-n belül, elsősorban a gazdálkodás kérdésében, másodsorban a példányszám és a szakmai munka vonatkozásában is, ugyanis úgy látjuk, hogy van néhány fekete lyuk, amelyik nyeli a pénzeket, és nem produkál megfelelő eredményt. Álmunkban sem jutott eszünkbe olyan, amit az MNT eddigi elnöke és a VMSZ vezetője javasoltak, hogy egy laptanáccsal kellene a szerkesztéspolitikát irányítani. Nem ez a járható út. Az újságíró számára meg kell teremteni a szükséges egzisztenciális feltételeket, hogy pártatlanok, és szakmailag képzettek legyenek. Csak így várhatjuk el tőlük, hogy a médiában megfelelően tevékenykedjenek.
Rácz Szabó László:
- A közelmúltban tizenegy rádiófrekvenciát vettek el a vajdasági magyarságtól. Ezeket vissza kell szerezni. Mi felvállaljuk a harcot, hogy a sajtó újra szabad legyen.
Ternovácz István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése