BIZALMAT KAPOTT AZ EDDIGI VEZETŐSÉG

Megtartotta közgyűlését az Árgus civil szervezet Az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület november 6-án, Újvidéken a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban közgyűlést tartott, mivel a vezetőség négyéves megbízatása lejárt. Vendégként az ülésen jelen volt Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke és Sass Tamás az (MPSZ) alelnöke, Oláh Róbert, az (MRM) alelnöke és Papp Ferenc, az újvidéki Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnöke, valamint Mélykúti József, az újvidéki Petőfi Társaság képviselője is. Vitaindító beszámolót a vajdasági magyarok helyzetéről és az Árgus tevékenységéről Bozóki Antal, az egyesület elnöke mondott, a Nemzeti kisebbségek Szerbiában – A nemzeti kisebbségek jogállása és a vajdasági magyarok helyzete című legújabb tanulmánya alapján, amit a részvevők CD-lemezen is megkaptak. Elnöki beszámolójában Bozóki Antal kiemelte, hogy a vajdasági magyarok helyzetét a szerbiai belpolitika függvényében kell szemlélni, aminek a meghatározója továbbra is a reakciós-nacionalista és a haladó, illetve európai irányultságú erők közötti küzdelem, valamint az, hogy az országban növekszik a munkanélküliség és a szegénység. Bozóki szerint a vajdasági magyarok helyzetét legfőképpen a lakosság folyamatos elöregedése, a népességben való részvételének csökkenése, a fiatalok elvándorlása és a növekvő munkanélküliség jellemzi. A beszámoló szerint, a kisebbségi jogok területén az utóbbi négy évben sem történt lényegi előrelépés, sőt egyes területeken, mint például a foglalkoztatás, a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a sajtószabadság ezeknek a jogoknak szűkülése és csökkenése van folyamatban. Az utóbbi években is folytatódtak a nemzeti kisebbségek, leginkább a magyarok elleni kilengések és incidensek is. – A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló 2009. évi szerbiai törvény valójában semmivel sem viszi előbbre a vajdasági magyarság önkormányzatát, nem teszi lehetővé a tényleges nemzeti autonómia létrehozását, és szűkebb jogokat tartalmaz azoknál a kollektív kisebbségi jogoknál, amelyeket a nemzetközi egyezmények által a nemzeti kisebbségek számára biztosítottak. A nemzeti tanács jogköreit ez a törvény is, a legtöbb esetben, feltételes módban, vagyis nem kötelező erejűnek határozza meg, ami többnyire abban nyilvánul meg, hogy a nemzeti tanácsot „kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” hatáskörrel jogosítja fel – mondta az egyesület elnöke. Az egyesület munkájával kapcsolatban Bozóki Antal hangsúlyozta, hogy az egyesület az elmúlt négy év alatt is intenzív és sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Rész vett a vajdasági magyarokat érintő minden fontosabb kérdés megvitatásában és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokban. Fehér könyvek és más kiadványok megjelentetésével hozzájárult a vajdasági magyarok helyzetének valós felméréséhez, valamint a belföldi és a nemzetközi nyilvánosság elé tárásához. A beszámoló szövege teljes egészében olvasható a Magyar Polgári Szövetség honlapján http://www.mpsz.net/, de rövidesen elérhető lesz az egyesület honlapján is. (http://www.argus.org.rs/). A nyílt hangú és tartalmas vita után, amelyben a felszólalók a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról beszéltek a mindennapi életben, a közgyűlés a következő álláspontokat fogadta el: 1. Szerbiai Európai Uniós felvételének legyen feltétele a délvidéki magyarság teljes körű autonómiájának a biztosítása. Ennek érdekében szükséges a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi megváltoztatása és új, demokratikus, az állam által elkészített és kezelt teljes választó névjegyzéken, valamint egyének jelölésén és nem pártlistákon alapuló nemzeti-tanácsi választások megtartását. 2. Uniós feltétel legyen egy olyan nyilatkozat elfogadása is a szerbiai parlamentben, amely elítéli az 1944/45-ös kivégzéseket, eltörli a vajdasági magyarokra kimondott kollektív bűnösséget, valamint biztosítja az áldozatokról való méltó megemlékezés jogát, és a hozzátartózok kárpótlását. 3. A következő általános választásokon minden szinten be kell vezetni és biztosítani a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletét, a helyi önkormányzatoktól a szerbiai képviselőházig. 4. Biztosítani kell a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a foglalkoztatottak között a közigazgatás minden szintjén, az igazságügyi szervekben, a rendőrségen és a közvállatokban egyaránt. 5. Az igazságügyi és belügyi hatóságoknak hatékonyan kell fellépni és eljárni, valamint következetesen és egyformán alkalmazni a törvényeket minden olyan esetben is, amelynek nemzeti indíttatása van, és ezekről az eljárásokról, valamint azok eredményéről a nyilvánosság előtt be kell számolni. 6. Mielőbb széles körű tanácskozást kell szervezni, a civil szervezetek és pártok részvételével, a nemzeti kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről. Az ülésen sor került az egyesület alapszabályának az egyesületekről szóló 2009. évi törvénnyel való összehangolására is. Erre törvényi kötelezettség miatt volt szükség. Az egyesületnek a 2000. június 15-i alakulásakor megfogalmazott célkitűzései azonban nem változtak. A közgyűlés egyhangúan bizalmaz szavazott az egyesület eddigi vezetőségének, minek alapján az elnöki teendőket a továbbiakban is Bozóki Antal újvidéki ügyvéd látja el.