A rehabilitációs törvényjavaslat nem fogadható el!

A vajdasági magyar szervezetek közleménye!
Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. november 15-én, megvitatták a szerb rehabilitációs törvény javaslatát, amely rövidesen a szerb képviselőház elé kerül  elfogadásra.

A részvevők a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

1. A rehabilitációs törvényjavaslat a jelenlegi megfogalmazásban nem fogadható el.

Egyrészt azért, mert a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (ún. restitúciós) törvény és a rehabilitálási törvényjavaslat egyes rendelkezései egymással ellentétesek, másrészt azért, mert az utóbbi egyes rendelkezései még önmaguk közt is ellentmondóak, és a vajdasági magyarságra nézve hátrányos megoldásokat tartalmaznak. 

2. A kollektív bűnösség elvét sugallja az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett ún. restitúciós törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja, miszerint „az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei” nem jogosult az elvett vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra. Szükségesnek tarjuk ennek a rendelkezésnek a törlését. A restitúciós törvény változatlan formában történő fennmaradása ugyanis még a rehabilitáció reményét is semmissé teheti.

3. A rehabilitációról szóló törvényjavaslat nem tartalmaz időpontot, amelytől számítva a rehabilitálást kérni lehetne, vagyis időben nem korlátozza azt. Ezért a restitúciós törvényből is törölni kellene a határidőket, miszerint az elvett vagyon visszaszármaztatásra és a kárpótlásra csak azok jogosultak, akiket vagyonuktól 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg.

4.  A rehabilitálási törvényjavaslat kizárhat olyan rétegeket, amelyeket megilletnének mind a rehabilitáláshoz, mind a restitúcióhoz való jogok. Kimondja ugyanis, hogy „a rehabilitálásra nem jogosultak azok a személyek, akiket a második világháború alatt Szerbia Köztársaság területén fegyveres összetűzésekben a megszálló fegyveres erők és a quisling egységek tagjaiként életüket vesztették”.

Magyar vonatkozásban, gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mindazok a személyek, akiket behívtak a honvédségbe, vagy más katonai egységekbe a mai Szerbia területén, és harcokban életüket vesztették, nem jogosultak rehabilitálásra, és ennél fogva kárpótlásra, vagyon-visszaszármaztatásra sem.

5. A törvényjavaslat 5. szakasza tartalmazza „a törvény erejénél való rehabilitálást”. Ilyen rehabilitálásban részesülnének azok a személyek is, „akiket a kollektív felelősség elve alapján háborús bűnösöknek nyilvánítottak, illetve háborús bűnök elkövetésében való részvételért nyilvánítottak bűnösöknek, akik nem vesztették el a jugoszláv állampolgárságot, és nem követtek el, illetve nem vettek részt háborús bűnök elkövetésében”.

Ez a rehabilitálás nem helyettesítheti egy olyan képviselőházi politikai nyilatkozat elfogadását a szerb parlamentben, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, és amely eltörli a csurogi, zsablyai és morozsori magyarokra kimondott, a mai napig fenntartott „kollektív bűnösséget” és koholt vádakat, biztosítja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, valamint az események hatékony tudományos feltárását és az elkövetők megnevezését.

Ez mellett, Budapestnek végre kezdeményeznie kellene a katonai temetők és az ártatlan áldozatok sírhelyeinek kétoldalú szerződéssel való rendezését, beleértve a megfelelő emlékművek emelését és azok védelmét is, külön pedig, hogy Újvidéken megépüljön a Makovecz Imre által tervezett.

6. A törvényjavaslatban tisztázatlan az is, hogy kinél lesz a rehabilitálással kapcsolatos bizonyítási kényszer, holott ehhez nyilvánvalóan csak a szerb államnak vannak eszközei. Szükséges egy olyan rendelkezés beiktatása is, miszerint a törvény semmisítse meg a lincselő csoportok és a rögtönítélő katonai bíróság minden ítéletét. Továbbá, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási eljárásokat egy ésszerű, törvényben rögzített határidőn (legfeljebb 5 éven belül) lezárják.

7. A magyar kormányok a második világháború után érdemében nem foglakoztak a délvidéki vérengzésekkel. A magyar külpolitika az elmúlt húsz év alatt mindig bizalmat előlegezett Szerbiának, amit utóbb az itteni magyarok csalódásként éltek meg.

8. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a rehabilitálási törvényjavaslatról a szerb kormánnyal folytatott tárgyalások előtt nem konzultált itteni magyar politikai, civil vagy tudományos szervezetekkel. Ezekben a napokban talán örökre eldől, hogyan viszonyul Szerbia az 1944-1945-ös vérengzéshez. Felszólítjuk a párt parlamenti képviselőit, hogy a fentiekkel összhangban kérjék a rehabilitálási törvényjavaslat átfogalmazását.

A rehabilitálási törvény végső megszövegezése nemcsak a VMSZ, hanem a magyar kormány felelőssége is.

Újvidék, 2011. november 15.

Civil szervezetek:
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, mgr. Bozóki Antal elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat –

   Topolya, Kovács László elnök
– Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Papp Ferenc elnök
– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Matuska Márton elnök
– Újvidéki Magyar Olvasókör, Matuska Mária, elnök

– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Nagy Margit elnök
– Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Sípos Piroska elnök
Pártok:
– Gusztony András, alelnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt,
– Csonka Áron, elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
– Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke
– Sass Tamás, alelnök, Magyar Polgári Szövetség

Értesítés

Értesítjük Ada község polgárait, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megnyitotta és működteti irodáját, Adán a Szabadság tér 11. szám alatt, az első emeleten!
Az iroda, minden munkanapon 10-től 12 óráig fogadja a polgárokat!
Megoldásokat keresünk észrevételeikre, javaslataikra a községünkkel kapcsolatban, valamint egyéb gondok terén.
értesítést közli: az MPSZ Ada községi szervezete

ÉRTESÍTÉS

AZ ADAI ÉS MOHOLI POLGÁROKNAK, HOGY KULLANCSÍRTÁS LETT
VÉGEZVE A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKEN:
ADÁN:
• A rekreációs parkban a strandra vezető úttól jobbra az állatkertig és a medencéig
• A vidámpark területén és a strandra vezető út bal oldalán található ligetben
• A töltésen a standra vezető úttól a csónakkikötőig, valamint a strandon és a kempingterületen
• Lóverseny pálya környéke
MOHOLON:
• A töltésen, a komptól a tiszai rekreációs park végéig
• A sportpályák (tenisz, labdarúgó, kosárlabda, röplabda) környékén, és a gyermekjátszóterek körüli területek mindegyikén

32 módszer a stressz leküzdésére

1. Hagyd abba a munkát és menj szünetre.

2. Légy vidám

3. Sétálj egyet

4. Menj gyakran rövid szabadságokra.

5. Kiegyensúlyozottan, harmonikusan táplálkozz

6. Végezz tornagyakorlatokat egy héten legalább 3-szor.

7. Aludj többet, mint az elmúlt időben szoktál

8. Nevess. Ne vedd magad komolyan.

9. Keress egy hobbit magadnak. Tegyél valamit, csak a szórakozás kedvéért

10. Engedj kellemes gondolatokat végigfutni a fejedben.

11. Hagyj időt a váratlan dolgokra

12. Tanulj meg ’nem’-et mondani

13. Hagyd abba dohányzást

14. Indulj elég korán otthonról, hogy ne kelljen sietned.

A stressz legyőzhető

15. Csökkentsd a naponta bevitt koffeinadagod (nem csak kávé, hanem pl. kóla, kakaó, tea/tein/ is)

16. Szakíts időt arra minden nap, hogy egy kicsit lecsendesedj

17. Gondolj most azokra a dolgokra, amik jólestek Neked a nap folyamán!

18. Gondolkodj pozitívan azokról az emberekről, akikkel mindennap találkozol.

19. Azoktól kérj segítséget és tanácsot, akikben bízol.

20. Találd meg, azokat, akik segíteni tudnak Neked.

21. Figyelj izmaidra, feszítsd meg, majd lazítsd el őket

22. Vigyél változatosságot az életedbe. Csinálj a megszokottól eltérő, új dolgokat

23. Tartsd a kapcsolatot a barátaiddal és a rokonaiddal

24. Kényelmesen helyezkedj el egy székben, csukd be a szemeidet és vegyél 3 mély lélegzetet. Ahogy ellazítod az  egész testedet, kilélegezhetsz, lazulj el. Élvezd  ezt egy percen keresztül, csak ezután törődj azzal, amivel eddig foglalkoztál.

25. Tisztelettel bánj másokkal.

26. Tiszteld magadat.

27. Minden nap készíts egy elérhető listát azoknak a dolgoknak, amikre neked szükséged van, vagy szeretnéd véghez vinni Kezdd azzal, ami a legfontosabb. Igy még akkor is, ha nem fejezed be a teendőidet, a legfontosabb dolgokat már megcsináltad.

28. Érzéseinket gondolataink is befolyásolják. Ha pozitívan gondolkodsz, ez enyhíteni fogja a feszültségedet

29. Legyél megfontolt a viselkedésedben. Amikor dühössé válsz, azelőtt nyugodj meg és cselekedj higgadtan.

30. Tanuld meg elfogadni a kritikákat.

31. Fogyassz kevesebb alkoholt

32. Ismerd meg az értékeidet és jó tulajdonságaidat és legyél hűséges hozzájuk.

Semjén Zsolt tájékoztatta a Szentszék delegációját a készülő magyar alkotmányról

Támogatta és teológiai értelemben is elfogadta Juliusz Janusz apostoli nuncius a készülő új alaptörvény magzatvédelemre vonatkozó passzusát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar-vatikáni vegyes bizottság pénteki ülését összegezve a Parlamentben. Juliusz Janusz üdvözölte, hogy az alkotmányban szerepel a házasság szentsége. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese elmondta: a vegyes bizottság ülésén tájékoztatták az Apostoli Szentszék delegációját a készülő magyar alkotmány legfontosabb kérdéseiről, és a nuncius a Szentszék nevében támogatásáról biztosította törekvéseiket, így a magzatvédelem mellett a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint a házasság és család védelméről szóló részeket.

Semjén Zsolt kiemelte: az ülésen eredményes tárgyalásokat folytattak, s így az egyházi dolgozók is megkapják a bérkompenzációt az állam és egyház együttműködésének köszönhetően. (Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő februárban előzetesen azt jelezte: a kormány azt tudja vállalni, hogy a négy nagy történelmi egyháznak és az ilyen feladatokat vállaló kisegyházaknak hiányzó összegnek a felét, 600 millió forintot rendelkezésre bocsát.)
  
Juliusz Janusz a nuncius a készülő alkotmány kapcsán kifejezte elégedettségét a maga és a Szentszék nevében, hogy az új alaptörvény tartalmazza Isten nevét, és rögzíti a házasság szentségét, valamint, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Azt mondta, hogy magyarországi tevékenysége során a legfontosabb a vegyes bizottságban végzett munka volt, ez nem volt mindig könnyű, de mindenképpen életbe vágóan fontos. Felidézve a vegyes bizottság létrehozását kifejtette: az előző kormány alatt nem voltak legnagyobb rendben a dolgok, és a munkát nem tudták úgy végezni, ahogy szerették volna, de az elmúlt fél évben nagy dolgokat tudtak véghez vinni.
   
A tanácskozás végén Semjén Zsolt adta át magyarországi diplomáciai szolgálatát befejező Juliusz Janusz apostoli nunciusnak az államfő által odaítélt magyar köztársasági érdemrend középkeresztje a csillaggal, polgári tagozat kitüntetést. Az indoklás szerint a nuncius az érdemrendet a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok hiteles előmozdításért és erősítéséért munkássága elismeréseként kapta.
  
A miniszterelnök-helyettes méltatva a nuncius magyarországi szolgálatait azt mondta, hogy a Szentszék és Magyarország kapcsolata több mint ezer évre tekint vissza, Magyarország államisága elválaszthatatlan a Szentszékkel való kapcsolatoktól, hazánk mindig szorosan kötődött ahhoz. Napjainkban is a határon túli magyarság megmaradása szempontjából óriási jelentősége van a katolikus intézményrendszernek. Ezt a megszentelt évezredes hagyományt folytatta a nuncius, nyolc éven keresztül képviselve a Szentszéket Magyarországon. Szólt arról is, hogy a vegyes bizottságban rendkívüli gyorsasággal sikerült az elmúlt fél évben rendezni a felmerült kérdéseket. Példaként említette, hogy az egyházi kórházak megkapták az őket megillető, és korábban elmaradt támogatásukat, a kiegészítő támogatások ügyében szintén megállapodásra jutottak. A függőben lévő kérdéseket megfelelő törvénymódosítással és egyéb módon megoldották. Kitért arra még, hogy a katolikus egyházzal is megkötötték karácsonykor az örökjáradék-kiegészítési megállapodást, amelyet a protestáns és izraelita felekezetekkel is aláírtak. A jövőben megoldandó kérdéseket sikerült úgy előkészíteni, hogy most már gördülékenyen haladnak.
  
A lengyel származású nuncius magyarul köszönetet mondva Szent Pál szavait idézte: a jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.Hozzátette: az az álma, hogy láthassa újra önmagára talált Magyarország, és biztos benne, hogy ez az álma valóra válik. A nuncius végül köszönő beszédét azzal zárta, hogy elénekelte magyarul a "Mindenkinek van egy álma, az enyém te lettél" című táncdalfesztivál-slágert. XVI. Benedek pápa február 10-én nevezte ki Juliusz Januszt, Magyarország apostoli nunciusát Szlovénia apostoli nunciusává és Koszovó apostoli delegátusává.

kdnp.hu
Forrás: MTI, kormany.hu

Megemlékezés az 1848/49 szabadságharcra Moholon

Március 15-én, Moholon is megemlékeztek az 1848/49-es magyar Forrradalom és Szabadságharcról. Az idei évforduló abban volt különleges, hogy a kisközösségekre jellemző összetartozás élménye, a baráti-munkatársi kapcsolatok elmélyitése nem utolsó sorban a jó idő is hozzájárult ahhoz, hogy a vajdasági falu lelke ismét összejöjjön egy alkalmi találkozóra. Nem utolsó sorban a valamikori márciusi ifjak 12 pontjában megfogalmazottak szerint a mai, vajdasági és Kárpát-medencei magyarság számára meghatározó pontot képvisel a sajtó szabadság, vagy éppen a tárgyilagos tájékoztatás , de az autonómia elve és gyakorlati alkalmazása is. Nemzeti ünnepünk és az alkalmi műsor részeként felszóllalók szinte mindegyike tett emlitést közösségünk eme égető problémáira.

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált. Nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Habsburg-házból került ki a közös uralkodó. Az országgyűlés nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál kevés sikerrel. Egymásra jöttek a háborúk, melyet a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték a kialakult problémát, ezért engedményeket tettek. Mária Terézia pl.az oktatási rendszerben egységesitette a középfokú oktatást. Minden 7-13 éves gyereknek iskolába kellett járnia. II.József, akit  kalapos királyként ismerünk , (aki nem koronáztatta királyá magát), könnyitett a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterhetiket.

A csókai Orfeusz férfi kórus Himnuszunkkal nyitotta meg az ünnepi koszorúzást, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepséget.

A szervezők és a Magyar Polgári Szövetség nevében, Sass Tamás alelnök nyitotta meg a fölszóllalások rendjét ünnepi beszédével:

- Tisztelettel emlékezünk ma azokra, akik a szabadságért, egy jobb életért adták életüket. Ünnep ez mindannyiunk számára. A magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük március 15-én. A szabadságért ma is tenni kell, áldozatokat kell hozni érte. Meg kell őrizni és ha lehet, még nagyobb szabadságot kivivni polgáraink számára. Ez a Magyar Polgári Szövetség célja és feladata. Március 15-e jelképpé vált. Nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni kioldhatatlan vágyát fejezi ki. Az 1848. március 15-én kitört forradalom nem volt előzmény nélküli. A magyar nemzet a szörnyű elnyomásból akart kitörni, és önállóságot kivivni. Függetlenséget akart az élet minden területén. Ezt jelzi a 12 pont követelése is. Mi is történt március 15-én?

A bécsi forradalom hire ösztönzőleg hatott a magyar radikális ifjakra is. A Pilvax-kör tagjai,élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy  maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el a nyomdához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesitő költeményét , a Nemzeti Dal-t. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tizezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi elszavalta költeményét. Ezután a várba vonultak hogy a helytartó tanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsájtották. Sajnos, a forradalom véres szabadságharcba torkollott. A magyar nép szabadságvágyát elhallgattatták, de megszüntetni nem tudták. Március 15-én azokra az ismert és névtelen hősökre emlékezünk , akik nem futamodtak meg, hanem elszántan és önfeláldozóan tették emberi feladatukat, küzdöttek a szabadságért. Nekünk ma ők a példaképeink. Őket követjük, az általuk megkezdett úton haladunk a teljes szabadságig, ami, esetünkben a teljeskörű autonómia megszerzése . Ehhez kivánok, minden szabadságszerető embernek erőt, egészséget és főleg lankadatlan kitartást !  

A nyitóbeszéd után Bozóki Antal magiszter, az Árgus civil szervezet elnöke mondta el ünnepi beszédét:

- Első alkalommal vagyok itt és nagyon örülök, hogy együtt ünnepelhetek a moholiakkal. Azok az eszmék, melyeket a márciusi fiatalok fogalmaztak meg örök értéket képeznek. A mai generációknak kötelessége ezen valamikori eszméken elgondolkodni és kiállniuk, küzdeniük bár hol is vannak a világban. Sass Tamás úr már emlitette, hogyan nyomtatták ki a 12 pontot, de talán azt kevesen tudják, hogyan is került sor ennek a 12 pontnak a kinyomtatására. Abban az időben Magyarországon be volt vezetve a cenzúra és a cenzor jóváhagyása nélkül nem lehetett semmit kinyomtatni. A nyomda tulajdonosa mondta Petőfiéknek, hogy foglaljanak le gyorsan egy nyomdagépet, igy a cenzor nem láthatta a 12 pontot, mert annyira gyorsan történt minden. Petőfi és Kossuth lefoglalták a nyomdagépet, igy került sor ennek a történelmi okiratnak a kinyomtatására. Ez egy ereklye a magyarok számára. Ami sajtószabadságot, akkor a márciusi fiatalok megálmodtak, azzal még most is gondok vannak, a vajdasági magyar sajtó kapcsán is. Olyan sajtót kellene létrehozni a vajdasági újságiróknak, ahol tárgyilagosan fogalmazódnak meg és elemzésre kerülnek mindazok a problémák, amelyekkel a vajdasági magyarság jelen pillanatban is foglakozik. Sok időbe tellik, majd, hogy a sajtószabadság vidékünkön is kiteljesedjen. Nem adjuk fel és küzdünk mindazért amit annak idején megfogalmaztak. Kérem a vajdasági magyar politikai elitet, hogy minnél jobban próbálja megfogalmazni a vajdasági magyarság érdekeit, különösen, hogy Szerbia az Európai Únióba igyekszik. Ez egy utolsó alkalom október előtt , amikoris sor fog kerülni Szerbia megfelelősségéről , tudott-e teljesiteni azokban a pontokban, hogy az Európai Bizottság véleményt mondjon arra, hogy felvegyék az EU tagjelöt listájára.

A felszóllalás után Szegedi Endre, a belgrádi Magyar Nagykövetség részéről felolvasta a magyar Miniszterelnök , Dr Orbán Viktor úr ez alkalomra ,a moholiaknak irt levelét:

-         Tisztelt Honfitársaim ! Ez a nap, Nemzeti ünnepünk. Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc emlékezete azért fontos számunkra, mert hűen összegzi magyarságunk minden fontos pillérét. Nemzeti büszkeségünket, önálló nyelvünk és kultúránk tiszteletét, szabadságszeretetünket. Minden magyar éljen az Anyaországban vagy bárhol a világban, ugyanezt érzi. Amikor eljön a tavasz, kokárdát tűzünk és ünnepelni indulunk! A Nemzeti ünnep, mindig alkalom arra is, hogy számvetést készitsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltünk. Hosszú idő után, most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt. Magyarország nagyot változott és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk. Örökségünk embert próbáló feladatok elé állitott valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, melyekkel nem tudtunk vagy nem is akartunk várni. Megalapitottuk a Nemzeti Összetartozás Napját és lehetővé tettük a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül. Most tovább törlesztjük tartozásunkat a nemzet felé. Az új Alkotmány , melynek tervezetét a nemzeti ünnepen beterjesztjük, végre méltó helyen és méltó formában fogalmazza meg a nemzeti hitvallásunkat, fejezi ki minden magyar ember összetartozását és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt. Köszöntöm önöket ezen a szép reményekkel jogositó ünnepen ! Mindannyiuknak sok erőt, jó egészséget és Isten áldását kivánom ! Budapest, 2011.március 15. - Orbán Viktor

A koszorúzási ünnepség felszóllalói sorát, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rác Szabó László úr zárta gondolataival:

- A magyarság szabadságharcával bebizonyitotta, hogy minden erejével azon van, hogy az emberi szabadságot megélni tudjuk s hogy ezért hajlandóak vagyunk tenni is. A Szabadságot nem csak követelni kell, hanem adni is. Amikor arról beszélünk, hogy a szabadság mit jelent a számunkra, miben nyilvánul meg ez számunkra a gyakorlatban s ha úgy tetszik, mit hozhat a konyhára ? Elvárjuk azt, hogy azok a nagy erők, akik a fejünk fölött gondolkodnak és az életünket irányitják, ne parancsoljonak nekünk, ne követeljenek tőlünk, hanem segitsenek bennünket, adják meg a szabadságunkat amellett, hogy nem követelőznek. Sajnos nem egyformán bánnak velünk, nem egyformán hivnak mindket, nem egyformán segitenek bennüket sem Belgrádból sem Budapestről. Szeretnénk megszüntetni ezt a kettősséget. Vajdaság ma az országos vagyon 43%-át termeli meg. Vajdaság és a Vajdaságban élők pontosan olyan polgárai az országnak mint Szerbia más pontjain élők. Jogunk van a magyar rendőrségre (vagy magyarul beszélő rendőrökre), jogunk van az alkotmányban szereplő mizérikus visszaszármazó jövedelmünk 7%-ra, s nem arra, amit éppen adnak, vagy éppen a villanyáram kifizetése is egyenlő jogok alapján történjen minden szerbiai polgár részéről, éljen az bármely pontján az országnak.

Nagy szükségünk van a decentralizációra. E nélkül nem tudunk tovább jutni az életben. Nincs rendjén, hogy Belgrád tulajdona az adai vagy zentai önkormányzat, sem a vajdasági termőföld. Igen, ez a szabadság kérdése. Nagy kérdés az is, hogy ha meg lesz a szabadságunk, tudunk-e vele mit kezdeni? A szabadság , a függetlenség felelősséggel is jár és a decentralizáció mellett kérjük az autonómiát is. Autonómia nélkül a magyarság nem tud megmaradni. Személyi és területi autonómiára mindenképpen. Személyire azért, mert a szórványban élőknek talán ez lenne az egyedüli kapaszkodója, a területire meg azért, mert nem hiába 60%-ban vagyunk jelen ezen a területen. Az önrendelkezésre szükségünk van, mert ennek hiányában nem tudjuk megtartani kultúránkat, nyelvünket és nem tudunk megmaradni. Szükségünk van a szabadságra, álljunk ki és harcoljunk érte bátran !

A felszóllalások után következett a koszorúzási ceremónia, melynek résztvevői voltak: a Magyar Polgári Szövetség részéről Rácz Szabó László elnök és Sass Tamás alelnök, az adai Önkormányzat nevében Búcsú Attila a községi Tanács tagjaként, VMDK nevében Kalmár Gábor, a Demokrata Párt nevében Tóbiás József tartományi képviselő, a VMSZ nevében Világos Tibor és Bálizs Gizella , a Szerb Haladó Párt nevében Stanka Mihajlov és Dragan Bajšanski, a Belgrádi Magyar Nagykövetségről Szegedi Endre valamint a VMDP községi elnöke, Györe Béla helyezte el a kegyelet virágait a kopjafánál.

A műsort a csókai Orfeusz férfi kórus zárta Vörösmarty Mihály 1836-ban megirt és Egressy Béni megzenésitett Szózatával, melyet a mai napig második himnuszuknak tekintik a magyarok az egész világon.

URBÁN Gábor