Az újvidéki „MK COMMERCE" kft. és a Stara Pazova-vojkai „METAL-CENTAR" kft. új gyárakat építenek Ada és Mohol között fekvő ipari park területen!
Az említett vállalatok az épületek kiépítését az ipari zónában még ez év folyamán megkezdik.
Az „MK COMMERCE" 8.000 tonna kapacitású gabonatárolót fog kiépíteni. A tervek szerint a munkálatok első fázisát ez év június 1-ig, a teljes objektumot pedig október közepéig fejezik be.
A „METAL-CENTAR" kft. szerszámgép karbantartó-kereskedelmi központ kiépítését tervezi, amely szerszámgépek felújítását fogja végezni, valamint, acélt, színesfémeket, különféle elektromos és egyéb termékeket is forgalmazni fog. A vállalat tulajdonosa a horvátországi Kraljić Stjepan úr, ezt azért kihangsúlyozandó, mert Ada község területén ő az első, külföldi tőkéből épülő zöldmezős (greenfield) beruházó.
2012. január 26., csütörtök
Moholon folytatódik a félbehagyott sportcsarnok építése!
A mintegy 120 millió dinárba kerülő sportlétesítmény közel 1780 négyzetméter alapterületű lesz, parketta padlózattal, több öltözővel és vizesblokkal, valamint 400 férőhelyes lelátóval, és alkalmas lesz kézilabda-, kosárlabda- és röplabdamérkőzések lebonyolítására is. Az épület össze lesz kötve a régi tornateremmel és az iskolaépülettel is.
Kitépték a földből a magyarok keresztjét!
Január 26-án, csütörtökön a temerini önkormányzatban járt Gliša Mihajlov, a Bački forum (Bácskai Fórum) nevű civil szervezet elnöke, majd innen Járekra ment, hogy megtekintse az ottani emlékhelyet, amelyre tavaly szeptemberben, szorosan egymás mellé helyeztek el a korábbi német és magyar keresztet a haláltáborban elhunyt hat és félezer német és magyar áldozat emlékére. A keresztek ünnepélyes áthelyezésére két autóbusznyi egykori táborlakó érkezett Németországból, s jelen voltak a temerini önkormányzat vezetői, valamint több csúrogi és zsablyai származású túlélő és hozzátartozója is. A novemberi halottak napi megemlékezésen Szungyi László esperesplébános magyar és német nyelven mondott megható beszédet itteni magyarok, valamint a németek szervezetének jelenlétében. Az akkor még háborítatlanul helyükön álló keresztek egyikét a közeli napokban azonban ismeretlen tettesek eltávolították a helyéről és a földre dobták. A felirat alapján nem volt nehéz megállapítani, hogy ez a „magyar” kereszt.
A nagyobb, a Duna Menti Svábok Világszervezete által készíttetett fejfát az elkövetők nem bántották.
A nyomok alapján feltételezhető, hogy a kegyeletsértésre 2-3 nappal ezelőtt kerülhetett sor. Emlékeztetőül: 1945. január 23-án a csurogi, 24-én pedig a zsablyai magyarokat internálták a járeki haláltáborba, ahol többek között nyolcvan magyar csecsemő és gyermek halt meg az embertelen bánásmód következtében.
A szelektív keresztgyalázás nyilvánvalóan erre a dátumra kívánta emlékeztetni a magyarokat, s egyfajta jelképes nyomeltüntetésnek is tekinthető. A gyalázatot azonban becstelen módon feledtetni még senkinek sem sikerült. Nem fog sikerülni az ismeretlen (de nagyon is jól ismert) tetteseknek sem.
A nagyobb, a Duna Menti Svábok Világszervezete által készíttetett fejfát az elkövetők nem bántották.
A nyomok alapján feltételezhető, hogy a kegyeletsértésre 2-3 nappal ezelőtt kerülhetett sor. Emlékeztetőül: 1945. január 23-án a csurogi, 24-én pedig a zsablyai magyarokat internálták a járeki haláltáborba, ahol többek között nyolcvan magyar csecsemő és gyermek halt meg az embertelen bánásmód következtében.
A szelektív keresztgyalázás nyilvánvalóan erre a dátumra kívánta emlékeztetni a magyarokat, s egyfajta jelképes nyomeltüntetésnek is tekinthető. A gyalázatot azonban becstelen módon feledtetni még senkinek sem sikerült. Nem fog sikerülni az ismeretlen (de nagyon is jól ismert) tetteseknek sem.
Választások 2012: minden szinten egyszerre!
A vajdasági kormánykoalíció tagjai megállapodtak abban, hogy a tartományi választásokat is a köztársasági és helyhatósági választásokkal egyszerre tartják.
Ezt megerősítette a Politika napilapnak Dragoslav Petrović (DS), a koalíció koordinátora is. “Az a közös álláspontunk, hogy a tartományi választások első körét ugyanazon a napon tartsuk, amelyen a köztársasági és helyhatósági választásokat is, s ezt az ajánlást továbbítjuk Egeresi Sándorhoz, a tartományi képviselőház elnökéhez is”, mondta
“Úgy mértük fel, legjobb, ha a második kör május 20-án lesz, két héttel az első szavazási kör után, az esetleges megismételt választásokat pedig június első hetében lehetne megtartani. Vagyis, minden feltétel biztosítva lesz ahhoz, hogy már június végén megalakuljon az új vajdasági kormány”, magyarázta Petrović.
Noha a fenti döntés volt a várható, korábban szárnyra keltek olyan találgatások is, hogy a vajdaságiak esetleg korábban járulnak az urnák elé. (Radio 021)
Ezt megerősítette a Politika napilapnak Dragoslav Petrović (DS), a koalíció koordinátora is. “Az a közös álláspontunk, hogy a tartományi választások első körét ugyanazon a napon tartsuk, amelyen a köztársasági és helyhatósági választásokat is, s ezt az ajánlást továbbítjuk Egeresi Sándorhoz, a tartományi képviselőház elnökéhez is”, mondta
“Úgy mértük fel, legjobb, ha a második kör május 20-án lesz, két héttel az első szavazási kör után, az esetleges megismételt választásokat pedig június első hetében lehetne megtartani. Vagyis, minden feltétel biztosítva lesz ahhoz, hogy már június végén megalakuljon az új vajdasági kormány”, magyarázta Petrović.
Noha a fenti döntés volt a várható, korábban szárnyra keltek olyan találgatások is, hogy a vajdaságiak esetleg korábban járulnak az urnák elé. (Radio 021)
2012. január 21., szombat
A VMSZ nem magyar pártként gondolkodik és elutasítja a vajdasági Magyar Fordulat által felkínált politikai mozgásteret !
A vajdasági magyarság és a vajdasági magyar pártok összefogásának gondolatától vezérelve négy kisebb tartományi magyar politikai tömörülés: a Magyar Remény Mozgalom (MRM), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt VMDP) Magyar Fordulat néven decemberben választási koalíciót hozott létre, nyitva hagyva az ajtót mások előtt is a csatlakozásra. "Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy továbbra is következetesen ragaszkodni kívánunk ahhoz a több mint másfél évvel ezelőtt megfogalmazott irányvonalhoz, amely szerint a szélsőséges megnyilvánulásaikról ismert pártokkal és szélsőséges politikai szervezetekkel a Vajdasági Magyar Szövetség semmi szín alatt nem tud és nem akar együttműködni" - mondta Pásztor István. Pásztor szerint "ha a VMSZ elutasítja más nemzeti közösségek szélsőségeseit, akkor a saját, magyar közösség soraiban tevékenykedő szélsőségesek fölött sem hunyhat szemet, és velük kapcsolatosan sem viselkedhet másként". Felhívta a figyelmet arra, hogy "a szélsőséges erőknek a politikai közbeszédben történő legitimálása életveszélyes dolog és ebben a VMSZ eddig sem vett részt és ezután sem kíván részt venni". "A szélsőségesekkel megtűzdelt Magyar Fordulat nevű koalíció a VMSZ számára nem csak, hogy nem lehet a politizálás mozgástere, hanem szeretnénk tőlük minél távolabb kerülni" - hangsúlyozta a VMSZ elnöke. Arra a megjegyzésre, hogy nevesítené-e, mely pártokra gondol a Magyar Fordulat koalíción belül, Pásztor István elhárította a választ, mondván, hogy "ezek közismert dolgok". "Nem kívánom ezt a kérdést megválaszolni, mert ha megtenném, akkor a történet nem a dolog lényegéről szólna, hanem arról, hogy én mit mondtam" - tette hozzá Pásztor István. Pásztor István egyik nyilatkozatát úgy idézték, hogy a "VMSZ számára elvi okokból elfogadhatatlan a vajdasági magyar pártok egységes fellépése" a küszöbönálló választásokon. Arra a felvetésre, hogy a VMSZ-en kívül a vajdasági magyar politikai palettán van-e még olyan párt amely nem "szélsőséges", Pásztor kijelentette: "Igen, van. Csakhogy a VMSZ-t egy olyan koalíció kereste meg, amelyben jelen vannak a szélsőséges nézeteket valló erők is. Ilyen koalícióhoz a VMSZ nem csatlakozhat, még akkor sem, ha ebben az összefogásban vannak olyanok is, akik nem képviselik ezeket a szélsőséges nézeteket". "Egyébként én az elvi okok alatt a fentiekben kifejtett gondolataimat értem" - pontosított a továbbiakban Pásztor. A VMSZ elnöke kifejtette, hogy az előreláthatólag április végén vagy május elején megtartandó szerbiai parlamenti választásokon a VMSZ egyedül kívánja megmérettetni magát. "A választások után pedig meglátjuk, milyen lesz a politikai súlyunk, és annak tükrében fogjuk megvizsgálni: van-e olyan más politikai erő Szerbiában, amellyel - céljaink szem előtt tartásával - koalíciós egyezkedésekbe bocsátkozhatunk-e, vagy sem" – mondta Pásztor István.
MTI, 2012-01-19
TEGYÜNK AZ RTS BÍRÓSÁGI "VÉGZÉS" ELLEN!
1. Számíts arra, hogy bírósági végzést kapsz - ha teheted, ne vedd át !!
2. Ha átvetted, írj fellebbezést és azonnal add át a bíróságon
(két példányt készíts, egyiket átadod, a másikon pedig az átvevő aláírja, hogy melyik napon, hány órakor, ki vette át a fellebbezést - ezt a példányt vedd magadhoz),vagy tedd postára (ne feledd, hogy ebben az esetben "povratnica"-t - rózsasíin kartont - is ki kell tölteni)
3. A végzés, amit kaptál csak egy javaslat a rabló RTS részéről. Azt javasolják a bíróságnak, hogy erőszakkal fizettesse meg azt a virtuális, nemlétező, alkotmányellenes tartozást, amelyet eddig teljesen jogosan megtagadtál kifizetni.
Ha nem reagálsz, akkor ez a csalás végrehathatóvá válik és nem tehetsz többé ellenne.
Ha fellebbezel, akkor az RTS kénytelen lesz pert indítani ellened és minden kifogást ki lehet mondani, lehet védekezni.
Az biztos, hogy jogilag neked van igazad, de az már nem garantálható, hogy a bírót érdekelni fogja a törvény, az igazság , meg ehhez hasonló "badarságok", mert könnyen lehet, hogy inkább a felső politikai parancsra hallgat. Arra kell számítani, hogy megint össze kell fognunk és Strassbourgban kell a végén az igazunkat keresni. Itt fogunk nyerni, ha ebben a jogbiztonság nélküli országban nem tudjuk megvédeni a jogainkat.
Tény az, hogy :
- nem igényelt szolgáltatás nem fizettethető meg
- a parlament csak adó és járulék kötelezettséget róhat ki - semmiképpen előfizetési kötelezettségeket- ha ez így lenne, akkor az autópálya dijat is ráróhatnák azokra, akiknek villanyórája van
- Nem készítettek listát azokról, akik az RTS hazugságok fogyasztói és nem kötöttek szerződést ezekkel az emberekkel
- ma már, azaz sok éve adottak a technikai lehetőségek arra, hogy aki meg akarja fizettetni a TV-Rádió szolgáltatásait, az lekódolhassa azokat és csak azoknak tegye lehetővé a vételt, akik kifizetik
- stb.
ENNEK A LEVÉLNEK A FOLYTATÁSÁBAN TALÁLSZ EGY MINTA FELLEBBEZÉST, AMELYIKBE A VONALAKRA, VAGY AZOK HELYETT BE KELL ÍRNI A KAPOTT VÉGZÉSRŐL AZ ADATOKAT
Ne feledd aláírni a fellebbezést!!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ОСНОВНОМ СУДУ У СУБОТИЦИ
СУДСКА ЈЕДИНИЦA У СЕНТИ
П Р И Г О В О Р
на решење Основног суда у Суботици, Судске јединице у Сенти Пословни број
____________________________ од _____._____.20___. године
Наведеним решењем Основног суда у Суботици, Судске јединице у Сенти, супротно тачки 2. става 1. члана 378. Закона о облигационим односима ("Сл. лист СФРЈ", бр. 29/78, 39/85, 45/89 - одлука УСЈ и 57/89, "Сл. лист СРЈ", бр. 31/93 и "Сл. лист СЦГ", бр. 1/2003 - Уставна повеља) одређено је извршење неизмирене обавезе РТВ претплате за период од ____.____.20___ до ___.____.20_____. год. у износу од ______________ динара повећајући са трошковима поступка, који износе _________________ динара.
Приговор изјављујем због погрешне примене материјалног права.
Према тачки 2. става 1. члана 378. Закона о облигационим односима ("Сл. лист СФРЈ", бр. 29/78, 39/85, 45/89 - одлука УСЈ и 57/89, "Сл. лист СРЈ", бр. 31/93 и "Сл. лист СЦГ", бр. 1/2003 - Уставна повеља) потраживање радио-станице и радио-телевизијске станице за употребу радио-пријемника и телевизијског пријемника застарева за годину дана, сходно томе Радио дифузна установа Радио Телевизија Србија нема право на део потраживања, које је старије од годину дана.
Поред тога потраживање Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија у целости сматрам незаконитим. Наиме не постоји никакав уговор између Извршног повериоца и Извршног дужника, нити ја користим услуге Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија. Тај докуменат који је издат од стране Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија никако не може да служи као доказ да сам ја користио услуге тужитеља, већ само њихову жељу коју суму би они желели наплатити од мене.
На основу тога не прихватам ни такозвану финансијску картицу дужника РТВ претплате као веродостојну исправу у смислу члана 18. Закона о извршењу и обезбеђењу („Службени гласник Републике Србије“, број 31/2011). Наиме у смислу члана 18. става 2. Закона о извршењу и обезбеђењу („Службени гласник Републике Србије“, број 31/2011) веродостојна исправа је подобна за извршење ако су у њој назначени извршни поверилац и извршни дужник, предмет, обим и време испуњења обавезе. Такозвана финансијска картица дужника РТВ претплате коју је приложила Радио дифузна установа Радио Телевизија Србија не испуњава те критерије.
На основу свега горе изложеног предлажем да се нападнуто решење делом због застарелости, а делом због неоснованог потраживања ставља ван снаге и да се укину све спроведене радње, а да судске трошкове сноси предлагач.
У __________, ___. ____. ________. год.
име и презиме _______________________
(адреса _______________________)
2. Ha átvetted, írj fellebbezést és azonnal add át a bíróságon
(két példányt készíts, egyiket átadod, a másikon pedig az átvevő aláírja, hogy melyik napon, hány órakor, ki vette át a fellebbezést - ezt a példányt vedd magadhoz),vagy tedd postára (ne feledd, hogy ebben az esetben "povratnica"-t - rózsasíin kartont - is ki kell tölteni)
3. A végzés, amit kaptál csak egy javaslat a rabló RTS részéről. Azt javasolják a bíróságnak, hogy erőszakkal fizettesse meg azt a virtuális, nemlétező, alkotmányellenes tartozást, amelyet eddig teljesen jogosan megtagadtál kifizetni.
Ha nem reagálsz, akkor ez a csalás végrehathatóvá válik és nem tehetsz többé ellenne.
Ha fellebbezel, akkor az RTS kénytelen lesz pert indítani ellened és minden kifogást ki lehet mondani, lehet védekezni.
Az biztos, hogy jogilag neked van igazad, de az már nem garantálható, hogy a bírót érdekelni fogja a törvény, az igazság , meg ehhez hasonló "badarságok", mert könnyen lehet, hogy inkább a felső politikai parancsra hallgat. Arra kell számítani, hogy megint össze kell fognunk és Strassbourgban kell a végén az igazunkat keresni. Itt fogunk nyerni, ha ebben a jogbiztonság nélküli országban nem tudjuk megvédeni a jogainkat.
Tény az, hogy :
- nem igényelt szolgáltatás nem fizettethető meg
- a parlament csak adó és járulék kötelezettséget róhat ki - semmiképpen előfizetési kötelezettségeket- ha ez így lenne, akkor az autópálya dijat is ráróhatnák azokra, akiknek villanyórája van
- Nem készítettek listát azokról, akik az RTS hazugságok fogyasztói és nem kötöttek szerződést ezekkel az emberekkel
- ma már, azaz sok éve adottak a technikai lehetőségek arra, hogy aki meg akarja fizettetni a TV-Rádió szolgáltatásait, az lekódolhassa azokat és csak azoknak tegye lehetővé a vételt, akik kifizetik
- stb.
ENNEK A LEVÉLNEK A FOLYTATÁSÁBAN TALÁLSZ EGY MINTA FELLEBBEZÉST, AMELYIKBE A VONALAKRA, VAGY AZOK HELYETT BE KELL ÍRNI A KAPOTT VÉGZÉSRŐL AZ ADATOKAT
Ne feledd aláírni a fellebbezést!!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
ОСНОВНОМ СУДУ У СУБОТИЦИ
СУДСКА ЈЕДИНИЦA У СЕНТИ
П Р И Г О В О Р
на решење Основног суда у Суботици, Судске јединице у Сенти Пословни број
____________________________ од _____._____.20___. године
Наведеним решењем Основног суда у Суботици, Судске јединице у Сенти, супротно тачки 2. става 1. члана 378. Закона о облигационим односима ("Сл. лист СФРЈ", бр. 29/78, 39/85, 45/89 - одлука УСЈ и 57/89, "Сл. лист СРЈ", бр. 31/93 и "Сл. лист СЦГ", бр. 1/2003 - Уставна повеља) одређено је извршење неизмирене обавезе РТВ претплате за период од ____.____.20___ до ___.____.20_____. год. у износу од ______________ динара повећајући са трошковима поступка, који износе _________________ динара.
Приговор изјављујем због погрешне примене материјалног права.
Према тачки 2. става 1. члана 378. Закона о облигационим односима ("Сл. лист СФРЈ", бр. 29/78, 39/85, 45/89 - одлука УСЈ и 57/89, "Сл. лист СРЈ", бр. 31/93 и "Сл. лист СЦГ", бр. 1/2003 - Уставна повеља) потраживање радио-станице и радио-телевизијске станице за употребу радио-пријемника и телевизијског пријемника застарева за годину дана, сходно томе Радио дифузна установа Радио Телевизија Србија нема право на део потраживања, које је старије од годину дана.
Поред тога потраживање Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија у целости сматрам незаконитим. Наиме не постоји никакав уговор између Извршног повериоца и Извршног дужника, нити ја користим услуге Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија. Тај докуменат који је издат од стране Радио дифузне установе Радио Телевизија Србија никако не може да служи као доказ да сам ја користио услуге тужитеља, већ само њихову жељу коју суму би они желели наплатити од мене.
На основу тога не прихватам ни такозвану финансијску картицу дужника РТВ претплате као веродостојну исправу у смислу члана 18. Закона о извршењу и обезбеђењу („Службени гласник Републике Србије“, број 31/2011). Наиме у смислу члана 18. става 2. Закона о извршењу и обезбеђењу („Службени гласник Републике Србије“, број 31/2011) веродостојна исправа је подобна за извршење ако су у њој назначени извршни поверилац и извршни дужник, предмет, обим и време испуњења обавезе. Такозвана финансијска картица дужника РТВ претплате коју је приложила Радио дифузна установа Радио Телевизија Србија не испуњава те критерије.
На основу свега горе изложеног предлажем да се нападнуто решење делом због застарелости, а делом због неоснованог потраживања ставља ван снаге и да се укину све спроведене радње, а да судске трошкове сноси предлагач.
У __________, ___. ____. ________. год.
име и презиме _______________________
(адреса _______________________)
Miért nem magyarságban gondolkodik a Vmsz?
Balogh István vallomása Arról
írnék, hogy személyemben hogyan élem meg a szerbiai választásokra való
magyar készülődést. Érzéseket, benyomásokat fogalmazok meg tehát,
magyarságpolitikai intim világom fiókját nyitom ki olvasóim előtt. (Ha
van, aki olvassa soraimat.)
Többször találkoztam immár Pásztor István, a VMSZ elnöke érvekkel alá nem támasztott állításaival, hogy nem kíván csatlakozni a másik négy magyar párthoz, mert extrém pártokhoz való csatlakozása ellent mond hitvallásának. Fejet hajtok eme kijelentés előtt, csak ott a problémám, hogy Elnök Úr soha nem támasztja konkrét érvekkel alá az általa fölemlegetett extrémizmust. Merthogy a rontó szándék büntetendő, az állam, ha kell, drasztikusan is fellép ellenében, különösen, ha kisebbségi extrémizmusról van szó.
Jegyzetem írására Pásztor István mai (2012.01.19.) Dnevnik-beli megnyilatkozása késztetett. Igaz, nem beszél már a nyilatkozó szélsőjobbról, ez is szerencse közösségünkre nézve, de címben hozva kiáltja világgá Pásztor megnyilatkozását a Dnevnik: „Nećemo u koaliciju s ekstremistima” Magyarul: Nem akarunk koalíciót a szélsőségesekkel. Fölszólító lenne a megnyilatkozás, de a fölkiáltójel elmaradt a cím végéről. Hát most én teszem oda ezt a fölkiáltójelet!
Az extrémizmus kifejezés, főleg a politikában szélsőséges nézeteket valló irányzatot jelöl, főkképpen szélsőséges magatartást fogalmaz.
Nos, ha Pásztor Istvánnak igaza van, lusta és hozzá nem értő a szerb bűnüldözés. Aztán, ha szem előtt tartjuk a madarat tolláról, embert barátjáról közmondásunk arany bölcseletét, akkor a Demokrata Párttal is problémák vannak, legalábbis zentai viszonylatban, ami azért országosan is példaértékű. És elővehetjük a temerini példát is, de azt hiszem, a délvidéki magyar embert nem ez élteti és vigasztalja, ő magyar szeretne maradni szülőföldjén, talán nincs is más elvárása pártjaitól.
Pásztor István fölemlít valami dehonesztálót is ebben az apró Dnevnik-beli megnyilatkozásban: „Ukoliko ne dođe do saradnje, četiri madarske stranke treba maksimalno da se potrude da prikupe dovoljan broj potpisa, da obezbede depozit, da neutralizuju činjenicu da u bazu podataka madarskih birača SVM ima uvid…”
Magyarul: Ha nem jön létre együttműködés, a négy magyar párt igencsak igyekezhet, hogy összegyűjtse a szükséges számú aláírást, biztosítsa a választási letétet, s hogy semlegesítse a tényt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) van (csak) betekintése a magyar választók névsorába…
Tudom Pásztor István is és magam is Ágoston Andrást idéztem, de én nem Ágoston, hanem délvidéki magyarságunk miatt, megállok egy pillanatra.
Pásztor úr pártja, mert kénytelen vagyok így nevezni a VMSZ-t, hiszen számos esetben megtette ezt Elnök Úr is, más is, a jelen pillanatban nem képviseli a teljes délvidéki magyarság érdekeit! És én ki is fejtem állításomat, nem axiómát hirdetek! Pedig közösségünknek az volna üdvös, ha teljes magyarságunkról esne szó minden szinten és minden színtéren, de ez nincs így. Önök kiálltak egy vajdasági ideáért, ellenszegültek az országos büdzsének, és csúfos vereséget szenvedtek, mert sok kakas kukorékolt a határozathozatal előtt, aztán olyanok léptek a magyarság elé és a nyakára, akik később fasisztát rikoltottak még a mai délvidéki magyarokra is! Az Ön megfogalmazásában, mert szót sem szólt róluk, ők nem extrémek. Pedig az az igazság, hogy mindmáig falaznak a népirtásnak, mert 1944/45-ben a délvidéki magyarság és németség ellen háborús és emberiségellenes bűntettet követtek el a szovjet seregek után bevonuló „fölszabadító és antifasiszta” erők. Képviselői(n)knek szavuk nem volt ehhez?! Más irányokon és ösvényeken gyalogoltak, és mindmáig az elfogadott törvényben ott díszeleg fasisztává gyalázásunk, a délvidéki magyarság, az összmagyarság gyűlölt fasizmusa, amely soha nem volt valóság, és semmi nem úgy történt, ahogy a mondogatók mondogatják. Sajnos, a razziák megtörténtek, de a bűnösök megneveztettek. Nyilvánosan akasztották őket, Újvidéken és Zsablyán, Szombathelyi vezérezredes kivételével. Őt is kivégezték, kínok közt szenvedett ki, de nem ujjongó közönség előtt.
Azonban miért nem szólt és szól köztársasági képviselőink számon kérő hangja a fölszabadítónak és antifasisztának nevezett erők délvidéki népirtásáról és háborús, valamint emberiesség elleni bűntetteiről?
Nagy dolog az a másik törvény is, amelyet helyettesítésként bejelöltek(!) és deklarálták, hogy ezzel minden nemzetiségi sántaságunk megszűnt! Ám a két törvény alapján álljanak Önök a szerb bíróság elé! Az ítélet milyen is lesz? Hogyan is születik majd? És mi alapján fogalmazzák majd meg az indoklást? És miért is kell még mindig a magyarnak kérni a rehabilitációt?
Tudja, Elnök Úr, ki kéri majd az ilyen rehabilitációt? Akinek visszakövetelni valója van. Akinek nincs, s ez a többség, az abszolút többség, mert az szinte mindmáig nincstelen ezen a tájon, a 95 százalék, azok aztán nem mocorognak majd, mert minek is tennék, minek piszkálják a sz..rt, úgyis büdös! Kinek is hiányzik mindez? Elődeik személyében csupán becsületükben bántottak, árvaságukat és mellőzöttségüket túlélték, számukra nem hiányzik semmi összeütközés az állammal, az évtizedes tapasztalatok szerint csak káruk származhatna belőle! Hát így védi meg az Önök által agyondicsért törvény a délvidéki magyarságot! (De ezt, amit eddig leírtam, én csak álmatlan álmomban álmodtam, talán nem is igaz semmi, talán semmi nincs is így!)
Visszatérve a délvidéki magyarság kézfogására vagy annak elvetésére: összefogás kellene, igazi és őszinte, nem én, Ady már megfogalmazta ezt, és igaza volt, most csak fölemlegetem nagy költőnk maximáját!
Ha nincs összefogás, a maradék négy kis párt, ahogy Ön fogalmaz, igyekezni fog majd, szeretne egyről a kettőre jutni, jól is teszik, ha ezt megteszik, hiszen ez a pluralizmus! Összegyűlik majd a befizetendő összeg is, és indulni fognak a választásokon. És a jelenlegi szerb választási törvény alapján biztosan lesz annyi szavazatuk, hogy képviselőjük legyen a parlamentben. Ha az Ön tanácsadói számolgatni képesek, ujjaikat babrálgatva megfejthetik, hogy ez teljes realitás, hiszen húszezer(?!) szavazat sem kell majd egy képviselői helyért, s húszezer olyan ellenzőjük akad a Duna-, Körös-, Bácsér-, Tisza-, Aranka-, Béga- és Temes mentén, aki talán magyarra szavazna, és nem Önöket tartja hitelesnek? És a Nagy-csatornát nem is említettem!
Viszont az országgyűlési választások után, ha a VMSZ-en kívüli más délvidéki magyar pártok képviselői is beülhetnek a honatyák közé, akkor ők extrémek lesznek indulásban, mert Ön, önök ezt állítják róluk? Már most a rajt előtt?
Visszatérhetünk kiindulási pontunkra?
Argumentumok nélkül hogyan minősíthet a VMSZ és annak elnöke?
Nem is a pártközi minősítgetések fájnak nékem, hanem az, hogy hétről hétre megjelenő információik (interjúk, jegyzetek, beszámolók stb.) alapján a szerbség az Önök, a VMSZ kommunikációjából azt fejti meg, azt értelmezi, hogy a délvidéki magyarok egy része extrém, szélsőjobbos stb. Önök fogalmazzák meg e tartalmakat, amelyek társadalmilag és politikailag legártóbbak teljes közösségünk számára. Nyilatkozataik alapján aztán megindul a magyarellenes képrajzolás, amelynek kútfője az Önök megnyilatkozása. Hiteles hivatkozási alap, nagyon is az! Bartókot idézném: „Csak tiszta forrásból!” Ám Önök zavarossá teszik ama kristálytiszta vízbuggyanást. Ha innék belőle, csörögne, ropogna a fogam tőle, szomjam nem oltaná.
Mit mondjak vallomásom végén? Nekem ez nem tetszik, ami van, ami kialakult. Rontó szándékot messze kéne tőlünk hessenteni!
És miért nem ülnek le a délvidéki magyar közösségek, miért nem kommunikálnak egymás között? Nem létezhet közös (politikai nézetek fölötti nemzetiségi) stratégiánk? Pedig kellene legyen! A tanügy, a kultúra és a tájékoztatás ezt kívánná.
Meg én is. (Csak egy szavazat vagyok, de ott leszek biztosan az ikszelésnél!)
Ám ki is hallja meg egy kivénhedt tanár monológját? Ki érzékeli megnyilatkozásomban, hogy nékem most valami nagyon fáj?
Kutyaugatás(om) nem hallik az égig.
Béke velünk! (http://www.vajma.info/cikk/olvasok/83/Vallomas.html)
Többször találkoztam immár Pásztor István, a VMSZ elnöke érvekkel alá nem támasztott állításaival, hogy nem kíván csatlakozni a másik négy magyar párthoz, mert extrém pártokhoz való csatlakozása ellent mond hitvallásának. Fejet hajtok eme kijelentés előtt, csak ott a problémám, hogy Elnök Úr soha nem támasztja konkrét érvekkel alá az általa fölemlegetett extrémizmust. Merthogy a rontó szándék büntetendő, az állam, ha kell, drasztikusan is fellép ellenében, különösen, ha kisebbségi extrémizmusról van szó.
Jegyzetem írására Pásztor István mai (2012.01.19.) Dnevnik-beli megnyilatkozása késztetett. Igaz, nem beszél már a nyilatkozó szélsőjobbról, ez is szerencse közösségünkre nézve, de címben hozva kiáltja világgá Pásztor megnyilatkozását a Dnevnik: „Nećemo u koaliciju s ekstremistima” Magyarul: Nem akarunk koalíciót a szélsőségesekkel. Fölszólító lenne a megnyilatkozás, de a fölkiáltójel elmaradt a cím végéről. Hát most én teszem oda ezt a fölkiáltójelet!
Az extrémizmus kifejezés, főleg a politikában szélsőséges nézeteket valló irányzatot jelöl, főkképpen szélsőséges magatartást fogalmaz.
Nos, ha Pásztor Istvánnak igaza van, lusta és hozzá nem értő a szerb bűnüldözés. Aztán, ha szem előtt tartjuk a madarat tolláról, embert barátjáról közmondásunk arany bölcseletét, akkor a Demokrata Párttal is problémák vannak, legalábbis zentai viszonylatban, ami azért országosan is példaértékű. És elővehetjük a temerini példát is, de azt hiszem, a délvidéki magyar embert nem ez élteti és vigasztalja, ő magyar szeretne maradni szülőföldjén, talán nincs is más elvárása pártjaitól.
Pásztor István fölemlít valami dehonesztálót is ebben az apró Dnevnik-beli megnyilatkozásban: „Ukoliko ne dođe do saradnje, četiri madarske stranke treba maksimalno da se potrude da prikupe dovoljan broj potpisa, da obezbede depozit, da neutralizuju činjenicu da u bazu podataka madarskih birača SVM ima uvid…”
Magyarul: Ha nem jön létre együttműködés, a négy magyar párt igencsak igyekezhet, hogy összegyűjtse a szükséges számú aláírást, biztosítsa a választási letétet, s hogy semlegesítse a tényt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) van (csak) betekintése a magyar választók névsorába…
Tudom Pásztor István is és magam is Ágoston Andrást idéztem, de én nem Ágoston, hanem délvidéki magyarságunk miatt, megállok egy pillanatra.
Pásztor úr pártja, mert kénytelen vagyok így nevezni a VMSZ-t, hiszen számos esetben megtette ezt Elnök Úr is, más is, a jelen pillanatban nem képviseli a teljes délvidéki magyarság érdekeit! És én ki is fejtem állításomat, nem axiómát hirdetek! Pedig közösségünknek az volna üdvös, ha teljes magyarságunkról esne szó minden szinten és minden színtéren, de ez nincs így. Önök kiálltak egy vajdasági ideáért, ellenszegültek az országos büdzsének, és csúfos vereséget szenvedtek, mert sok kakas kukorékolt a határozathozatal előtt, aztán olyanok léptek a magyarság elé és a nyakára, akik később fasisztát rikoltottak még a mai délvidéki magyarokra is! Az Ön megfogalmazásában, mert szót sem szólt róluk, ők nem extrémek. Pedig az az igazság, hogy mindmáig falaznak a népirtásnak, mert 1944/45-ben a délvidéki magyarság és németség ellen háborús és emberiségellenes bűntettet követtek el a szovjet seregek után bevonuló „fölszabadító és antifasiszta” erők. Képviselői(n)knek szavuk nem volt ehhez?! Más irányokon és ösvényeken gyalogoltak, és mindmáig az elfogadott törvényben ott díszeleg fasisztává gyalázásunk, a délvidéki magyarság, az összmagyarság gyűlölt fasizmusa, amely soha nem volt valóság, és semmi nem úgy történt, ahogy a mondogatók mondogatják. Sajnos, a razziák megtörténtek, de a bűnösök megneveztettek. Nyilvánosan akasztották őket, Újvidéken és Zsablyán, Szombathelyi vezérezredes kivételével. Őt is kivégezték, kínok közt szenvedett ki, de nem ujjongó közönség előtt.
Azonban miért nem szólt és szól köztársasági képviselőink számon kérő hangja a fölszabadítónak és antifasisztának nevezett erők délvidéki népirtásáról és háborús, valamint emberiesség elleni bűntetteiről?
Nagy dolog az a másik törvény is, amelyet helyettesítésként bejelöltek(!) és deklarálták, hogy ezzel minden nemzetiségi sántaságunk megszűnt! Ám a két törvény alapján álljanak Önök a szerb bíróság elé! Az ítélet milyen is lesz? Hogyan is születik majd? És mi alapján fogalmazzák majd meg az indoklást? És miért is kell még mindig a magyarnak kérni a rehabilitációt?
Tudja, Elnök Úr, ki kéri majd az ilyen rehabilitációt? Akinek visszakövetelni valója van. Akinek nincs, s ez a többség, az abszolút többség, mert az szinte mindmáig nincstelen ezen a tájon, a 95 százalék, azok aztán nem mocorognak majd, mert minek is tennék, minek piszkálják a sz..rt, úgyis büdös! Kinek is hiányzik mindez? Elődeik személyében csupán becsületükben bántottak, árvaságukat és mellőzöttségüket túlélték, számukra nem hiányzik semmi összeütközés az állammal, az évtizedes tapasztalatok szerint csak káruk származhatna belőle! Hát így védi meg az Önök által agyondicsért törvény a délvidéki magyarságot! (De ezt, amit eddig leírtam, én csak álmatlan álmomban álmodtam, talán nem is igaz semmi, talán semmi nincs is így!)
Visszatérve a délvidéki magyarság kézfogására vagy annak elvetésére: összefogás kellene, igazi és őszinte, nem én, Ady már megfogalmazta ezt, és igaza volt, most csak fölemlegetem nagy költőnk maximáját!
Ha nincs összefogás, a maradék négy kis párt, ahogy Ön fogalmaz, igyekezni fog majd, szeretne egyről a kettőre jutni, jól is teszik, ha ezt megteszik, hiszen ez a pluralizmus! Összegyűlik majd a befizetendő összeg is, és indulni fognak a választásokon. És a jelenlegi szerb választási törvény alapján biztosan lesz annyi szavazatuk, hogy képviselőjük legyen a parlamentben. Ha az Ön tanácsadói számolgatni képesek, ujjaikat babrálgatva megfejthetik, hogy ez teljes realitás, hiszen húszezer(?!) szavazat sem kell majd egy képviselői helyért, s húszezer olyan ellenzőjük akad a Duna-, Körös-, Bácsér-, Tisza-, Aranka-, Béga- és Temes mentén, aki talán magyarra szavazna, és nem Önöket tartja hitelesnek? És a Nagy-csatornát nem is említettem!
Viszont az országgyűlési választások után, ha a VMSZ-en kívüli más délvidéki magyar pártok képviselői is beülhetnek a honatyák közé, akkor ők extrémek lesznek indulásban, mert Ön, önök ezt állítják róluk? Már most a rajt előtt?
Visszatérhetünk kiindulási pontunkra?
Argumentumok nélkül hogyan minősíthet a VMSZ és annak elnöke?
Nem is a pártközi minősítgetések fájnak nékem, hanem az, hogy hétről hétre megjelenő információik (interjúk, jegyzetek, beszámolók stb.) alapján a szerbség az Önök, a VMSZ kommunikációjából azt fejti meg, azt értelmezi, hogy a délvidéki magyarok egy része extrém, szélsőjobbos stb. Önök fogalmazzák meg e tartalmakat, amelyek társadalmilag és politikailag legártóbbak teljes közösségünk számára. Nyilatkozataik alapján aztán megindul a magyarellenes képrajzolás, amelynek kútfője az Önök megnyilatkozása. Hiteles hivatkozási alap, nagyon is az! Bartókot idézném: „Csak tiszta forrásból!” Ám Önök zavarossá teszik ama kristálytiszta vízbuggyanást. Ha innék belőle, csörögne, ropogna a fogam tőle, szomjam nem oltaná.
Mit mondjak vallomásom végén? Nekem ez nem tetszik, ami van, ami kialakult. Rontó szándékot messze kéne tőlünk hessenteni!
És miért nem ülnek le a délvidéki magyar közösségek, miért nem kommunikálnak egymás között? Nem létezhet közös (politikai nézetek fölötti nemzetiségi) stratégiánk? Pedig kellene legyen! A tanügy, a kultúra és a tájékoztatás ezt kívánná.
Meg én is. (Csak egy szavazat vagyok, de ott leszek biztosan az ikszelésnél!)
Ám ki is hallja meg egy kivénhedt tanár monológját? Ki érzékeli megnyilatkozásomban, hogy nékem most valami nagyon fáj?
Kutyaugatás(om) nem hallik az égig.
Béke velünk! (http://www.vajma.info/cikk/olvasok/83/Vallomas.html)
2012. január 10., kedd
Visszatért Szlovákiába Tamás Aladárné
A Magyarországon élő Tamás Judit múlt év december elején azért vette magához 1912-ben született édesanyját, mert szlovák papírjainak leadására szólította fel a rimaszombati hatóság az idős asszonyt, akinek az egészsége megromlott, ápolásra szorult.
Tamás Judit december 6-án azt mondta az MTI-nek: édesanyja képtelen megérteni, hogyan fordulhatott elő, hogy tőle, aki a Monarchia idején magyar állampolgárként született, becsülettel végigdolgozott jó néhány évtizedet a csehszlovák, majd szlovák határokon belül, el akarják venni a szlovák állampolgárságát csak azért, mert újra felvette a magyart.
Tamás Aladárné - korára való tekintettel - gyorsított eljárással kapta meg 2011 áprilisában a magyar állampolgárságot - idézte fel a lánya. December 2-ig abban a tudatban élt, hogy kettős állampolgár, hiszen még áprilisban bejelentette az illetékes kerületi hivatalban, hogy megkapta a magyar állampolgárságot is. Pedagógiai munkásságát 2006-ban életműdíjjal, a Szlovák Köztársaság arany plakettjével ismerték el.
Stressz
A szlovák papírjainak visszaadására felszólító decemberi levél nyomán olyan stressz érte a csaknem százéves asszonyt, hogy "azonnal lépni kellett" - fűzte hozzá Tamás Judit. Másnap elment az édesanyjáért, és elhozta Magyarországra, majd hetekig ápolta. Erre az időszakra magához vette a húgát is, aki édesanyjukkal él Rimaszombatban, és aki visszavett magyar állampolgársága miatt hasonlóképpen járt, mint az édesanyja.
Tamás Aladárné, miután egy kicsit erőre kapott, karácsonykor visszavitette magát Rimaszombatba - tette hozzá Tamás Judit. Elmondása szerint az ismerősök, barátok kitörő örömmel fogadták, szinte egymásnak adták a kilincset. Az ünnepek után Tamás Aladárné és vele élő lánya levelet írt a rendőrségnek. Kijelentették: mivel időközben megállapítást nyert, hogy nem törölték őket a szlovák állampolgárok jegyzékéből, okmányaik érvényesek, önként nem hajlandóak leadni őket. Levelükhöz csatolták a besztercebányai kerületi hivatal közigazgatási főosztályára címzett, Tamás Aladárné által írt levelet is - magyarázta Tamás Judit.
"Jelentkezzem be a saját lakásomba külföldi idegenként?"
A hivatalhoz benyújtott panaszban a vonatkozó törvénnyel kapcsolatban felmerülő alkotmányos aggályokra való utaláson túl az áll: az asszony semmilyen határozatot sem kapott arról, hogy elbocsátották volna a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből. Nem kapott továbbá útmutatást az ezt követő (például nyugdíj- vagy egészségbiztosítási) eljárásokra sem. Az idős asszony levelében hangsúlyozza: "a Szlovák Köztársaság alkotmányának értelmében (…) nem kérem elbocsátásomat a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből".
A Tamás Judit fordításában az MTI-hez eljuttatott levélben édesanyja úgy fogalmaz: "Gömörben laktam, lakom, és itt fogok lakni egészen addig, amíg meg nem halok, és el nem fognak temetni - itt, Gömörben! Vagy talán jelentkezzem be a saját lakásomba külföldi idegenként?" Tamás Aladárné választ vár a hivataltól arra a kérdésre is, hogy miért nem kapott értesítést a jogorvoslati lehetőségről, a fellebbezés helyéről és idejéről. Szerinte útmutatás híján megtagadják tőle a bírói igazságszolgáltatás lehetőségét.
"Az állampolgárságra vonatkozó ellentörvény alapvető emberi jogaimat sérti! Azokat a jogokat, amelyeket nemzetközi egyezmények és deklarációk biztosítanak, és amelyeket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa is elfogadott és kihirdetett" - írta. Panaszában reményének is hangot adott, hogy Szlovákia mint az EU tagállama jogállam, ahol a jogalkotás az emberek jogbiztonságát és jogvédelmét szolgálja.
Válaszra várnak
Anya és lánya a hivatal válaszára várnak - mondta az MTI-nek Tamás Judit. Közlése szerint húga az édesanyjukért való aggódás, az átélt stressz miatt január elsején olyan rosszul lett, hogy rohamkocsival vitték kórházba. Órákig küzdöttek az életéért, mostanra valamelyest javult az állapota.
A felvidek.ma szlovák hírportál december 12-én azt írta, hogy hat, magyar állampolgárságot felvevő szlovákiai magyart idézett már be a szlovák rendőrség, hogy adja le szlovák személyi okmányait. Tamás Aladárné és Tamás Anikó mellett Gubík László egyetemistát, Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozót, Kassai Gyula református lelkészt, Dolník Erzsébetet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt képviselőjét és Fehér István tanárt szólították fel irataik leadására.
A Robert Fico kormánya által módosított állampolgársági törvény alapján, amely 2010 júliusában lépett életbe, elveszíti eredeti szlovák állampolgárságát, aki önként újat vesz fel. Pozsony válaszul fogadta el a jogszabályt arra, hogy a magyar parlament módosította a magyar állampolgársági törvényt, ennek alapján a határon túli magyarok egyszerűsített eljárással szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Tamás Judit december 6-án azt mondta az MTI-nek: édesanyja képtelen megérteni, hogyan fordulhatott elő, hogy tőle, aki a Monarchia idején magyar állampolgárként született, becsülettel végigdolgozott jó néhány évtizedet a csehszlovák, majd szlovák határokon belül, el akarják venni a szlovák állampolgárságát csak azért, mert újra felvette a magyart.
Tamás Aladárné - korára való tekintettel - gyorsított eljárással kapta meg 2011 áprilisában a magyar állampolgárságot - idézte fel a lánya. December 2-ig abban a tudatban élt, hogy kettős állampolgár, hiszen még áprilisban bejelentette az illetékes kerületi hivatalban, hogy megkapta a magyar állampolgárságot is. Pedagógiai munkásságát 2006-ban életműdíjjal, a Szlovák Köztársaság arany plakettjével ismerték el.
Stressz
A szlovák papírjainak visszaadására felszólító decemberi levél nyomán olyan stressz érte a csaknem százéves asszonyt, hogy "azonnal lépni kellett" - fűzte hozzá Tamás Judit. Másnap elment az édesanyjáért, és elhozta Magyarországra, majd hetekig ápolta. Erre az időszakra magához vette a húgát is, aki édesanyjukkal él Rimaszombatban, és aki visszavett magyar állampolgársága miatt hasonlóképpen járt, mint az édesanyja.
Tamás Aladárné, miután egy kicsit erőre kapott, karácsonykor visszavitette magát Rimaszombatba - tette hozzá Tamás Judit. Elmondása szerint az ismerősök, barátok kitörő örömmel fogadták, szinte egymásnak adták a kilincset. Az ünnepek után Tamás Aladárné és vele élő lánya levelet írt a rendőrségnek. Kijelentették: mivel időközben megállapítást nyert, hogy nem törölték őket a szlovák állampolgárok jegyzékéből, okmányaik érvényesek, önként nem hajlandóak leadni őket. Levelükhöz csatolták a besztercebányai kerületi hivatal közigazgatási főosztályára címzett, Tamás Aladárné által írt levelet is - magyarázta Tamás Judit.
"Jelentkezzem be a saját lakásomba külföldi idegenként?"
A hivatalhoz benyújtott panaszban a vonatkozó törvénnyel kapcsolatban felmerülő alkotmányos aggályokra való utaláson túl az áll: az asszony semmilyen határozatot sem kapott arról, hogy elbocsátották volna a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből. Nem kapott továbbá útmutatást az ezt követő (például nyugdíj- vagy egészségbiztosítási) eljárásokra sem. Az idős asszony levelében hangsúlyozza: "a Szlovák Köztársaság alkotmányának értelmében (…) nem kérem elbocsátásomat a Szlovák Köztársaság állami kötelékéből".
A Tamás Judit fordításában az MTI-hez eljuttatott levélben édesanyja úgy fogalmaz: "Gömörben laktam, lakom, és itt fogok lakni egészen addig, amíg meg nem halok, és el nem fognak temetni - itt, Gömörben! Vagy talán jelentkezzem be a saját lakásomba külföldi idegenként?" Tamás Aladárné választ vár a hivataltól arra a kérdésre is, hogy miért nem kapott értesítést a jogorvoslati lehetőségről, a fellebbezés helyéről és idejéről. Szerinte útmutatás híján megtagadják tőle a bírói igazságszolgáltatás lehetőségét.
"Az állampolgárságra vonatkozó ellentörvény alapvető emberi jogaimat sérti! Azokat a jogokat, amelyeket nemzetközi egyezmények és deklarációk biztosítanak, és amelyeket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa is elfogadott és kihirdetett" - írta. Panaszában reményének is hangot adott, hogy Szlovákia mint az EU tagállama jogállam, ahol a jogalkotás az emberek jogbiztonságát és jogvédelmét szolgálja.
Válaszra várnak
Anya és lánya a hivatal válaszára várnak - mondta az MTI-nek Tamás Judit. Közlése szerint húga az édesanyjukért való aggódás, az átélt stressz miatt január elsején olyan rosszul lett, hogy rohamkocsival vitték kórházba. Órákig küzdöttek az életéért, mostanra valamelyest javult az állapota.
A felvidek.ma szlovák hírportál december 12-én azt írta, hogy hat, magyar állampolgárságot felvevő szlovákiai magyart idézett már be a szlovák rendőrség, hogy adja le szlovák személyi okmányait. Tamás Aladárné és Tamás Anikó mellett Gubík László egyetemistát, Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozót, Kassai Gyula református lelkészt, Dolník Erzsébetet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt képviselőjét és Fehér István tanárt szólították fel irataik leadására.
A Robert Fico kormánya által módosított állampolgársági törvény alapján, amely 2010 júliusában lépett életbe, elveszíti eredeti szlovák állampolgárságát, aki önként újat vesz fel. Pozsony válaszul fogadta el a jogszabályt arra, hogy a magyar parlament módosította a magyar állampolgársági törvényt, ennek alapján a határon túli magyarok egyszerűsített eljárással szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)